1992-ben egy akkor 22 éves programozó, Neil Papworth forradalmi cselekedetet hajtott végre: üzent a kollégájának, Richard Jarvis-nak. De nem akárhogyan, a számítógépéről. December lévén pedig az aktualitásra is kényesen ügyelt, hiszen az üzenet nemes egyszerűséggel a „Boldog Karácsonyt!” volt.
Papworth már évek óta nagy erőkkel dolgozott a Short Message Service, vagyis az SMS létrejöttén, amelynek modernebb variációi nélkül ma már elképzelhetetlen lenne az élet. 1993-ban, egy évvel az első SMS elküldése után, a Nokia egy új funkciót is bemutatott, amely megkülönböztető hangjelzéssel jelezte a bejövő üzeneteket, könnyebbé téve az észrevételüket.
Ezek az üzenetek kezdetben maximum 160 karakterből állhattak, és mivel a ma széles körben ismert emotikonoknak még nyoma sem volt, a felhasználók így szimplán pár karakterből álló rövidítésekkel jelezték, hogy milyen kedvük van, vagy milyen hangulatban vannak, például egy egyszerű „LOL”-lal. 1999-ben, hét évvel az első elküldött SMS után az üzenetek már több hálózaton keresztül is működtek, és a szolgáltatás hatalmas népszerűségre tett szert.
1992-ben fogalmam sem volt arról, hogy milyen népszerű lesz a szöveges üzenet, és arra végképp nem gondoltam, hogy ez emotikonos és üzenetküldő alkalmazásokat eredményezne, amelyeket milliók használnak majd. Nemrég meséltem el a gyermekeimnek, hogy én küldtem az első ilyen szöveget. Visszatekintve örömmel látom, hogy ez a karácsonyi üzenet a történelem egy fontos részét képezi.”
– mondta el pár éve ezzel kapcsolatban a fejlesztő.
(Kiemelt kép: Getty Images)
