Kozmann György irodájának fala tele van arról árulkodó jellel, hogy milyen szemléletű vállalkozó is valójában. Az asztala mögötti falon, háttal a székének egy óriási méretű tábla, rajta termékének, a HeartBitnek filctollal felskiccelt kusza folyamatábrája. Soha nem törlöm le – mondja. Az asztalával szembeni falon egy fényképet ábrázoló óriásplakát: kézfogó a legelső befektetővel.
Két évvel ezelőtt halt meg motorbalesetben. Ha ő nincs, akkor ma nem tartanék itt.
A két fal közötti időtávolság hat év: ennyi kellett Kozmann Györgynek és csapatának, hogy kitalálják, kifejlesszék és piacra dobják Magyarország legígéretesebb egészségügyi startup termékét, ami forradalmasítja a hordozható eszközök piacát. Nem túlzás forradalomról beszélni: a pulzust és a vérnyomást mérő okosórákkal túlzsúfolt piacon a csapatával megalkotott kütyüje olyan kardiológiai adatokat szolgáltat a felhasználó szívműködéséről, mintha az orvosnál végeznének terheléses EKG-vizsgálatot. Erre pedig a HeartBit megjelenéséig egyetlen hordható eszköz sem volt képes.
Egy gombóc EKG
Kozmann György kardiológiai eszközökre specializálódott cégének nem ez az első terméke, de mindenképpen a legígéretesebb. A HeartBit valójában nem csak egy kütyü, mert elengedhetetlen hozzá egy úgynevezett okospóló is, amiben 4 elektróda fut, 3 levezetéssel. Ezek jelentik az EKG „tappancsait”, csak ezúttal épp azok a tappancsok hiányoznak, amiket egyébként hideg géllel tesz rá a páciensre az orvos asszisztense, hogy aztán a futópadon vagy a szobabiciklin szenvedve a gép kiköpje magából a méteres papírfecnit.
Itt trendi technikai pólóra erősített, gombóc nagyságú eszköz van, applikáció meg felhő, és jöhet a szigetkör. Az elsősorban amatőr futóknak kifejlesztett HeartBit novembertől lesz kapható 500 dolláros áron. Kozmann György szerint kivételes helyzetben vannak, mert óriási potenciál van a hordható technológia piacán, aminek magyar startupként meghatározó szereplője szeretnének lenni. „Nem elsősorban a pénz motivál, hanem az, hogy lássam a terméket a polcokon” – mondja a cégvezető.
Az orvosi pontosságú szívvizsgálat lehetőségét kínáló 70 grammos eszköz egy kis számítógép, ami a pólóban elhelyezett elektródákon keresztül kapja a szív elektromos jeleit. Az algoritmusok feldolgozása is ebben a fejegységben történik, majd Bluetooth-on keresztül az okostelefonba vagy -órába jut el.
Az okoseszközökön keresztül a felhasználó (jelesül a futó) valós idejű kardiológiai információkat kap arról, hogyan viselkedik a szíve mozgás közben, és esetleg van-e bajra utaló eltérés. Ez utóbbit az orvosi EKG-vizsgálat után kinyomtatott papírfecnin gyakran nehéz meglátni, mert egy parányi torzulás felett könnyen elsiklik még az orvosi szem is, a tévedés pedig évek elteltével akár halálos is lehet.
A HeartBit algoritmusai úgy működnek, hogy jelzik a legkisebb eltérést is, és ha ezzel besétál a felhasználó az orvoshoz, akkor pontosan láthatja, mire kell figyelni az ‘igazi’ EKG-vizsgálatnál
– magyarázza Kozmann György, aki hangsúlyozza, az eszköz nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, hanem összeköti a felhasználót az egészségügyi ellátással, és segítheti az orvos munkáját azzal, hogy ráirányítja a lehetséges bajra a figyelmet.
A mindenáron elv veszélye
Nem nehéz kideríteni, hogy Kozmann György is a futásnak hódol: irodájában táskája mellé helyezett futócipője árulkodik szenvedélyéről. A futásból jött a HeartBit alapötlete is, miután egy közismert futóapplikációt használva rótta a köröket, de a futások után rendre előjött gyerekkori epilepsziája. Ennek megelőzéséről kezdett el a HeartBit másik kulcsszereplőjével beszélgetni: az édesapjával.
Idősebb Kozmann György a veszprémi Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karának professzora, több mint 50 éve kutatja a testfelszíni mérések mérnöki oldalát, egész pontosan azt, hol és mit kell mérni ahhoz, hogy visszacsatolást kapjunk a szív mechanikus és elektromos működéséről. Apa és fia rájöttek, hogy az egészségre veszélyes túlhajtásról egyetlen hordható eszköz sem ad visszajelzést tulajdonosának. A HeartBit viszont jelzi, hogy meddig tart a kardiológiailag egészséges fizikai aktivitás.
Az nem egészséges, hogy egy menedzser, aki napi tíz órában széthajtja magát a munkában, kimegy és ronggyá futja magát, miközben azt hiszi, hogy ezzel jót tesz az egészségének
– érvel Kozmann György a biztonságos edzés mellett. Óvatosságra intenek azok a statisztikák is, miszerint növekszik a hirtelen szívhalál kockázata a nem megfelelő fizikai aktivitás miatt. A HeartBit azzal segíthet a felhasználójának, hogy összehasonlítva a többi nap EKG-adataival, tanácsolhatja számára, hogy mennyit fusson, vagy éppen aznap hanyagolja a futást, és inkább sétáljon.
A másodpercenként 6 ezer adatot feldolgozó eszközt profi sportolókkal is tesztelték, bár Kozmann György szerint a HeartBitnek nem ők jelentik az elsődleges célcsoportot. A sportolónak egyetlen célja van: nyerni mindenáron. „Ez felülírja, hogy az egészségének mire van szüksége” – magyarázza az amúgy élsportolói rokoni szállal büszkélkedő vállalkozó, nem elvetve azonban annak a lehetőségét, hogy csapatsportban, például egy játékos szerződtetésénél, kötelező orvosi vizsgálatkor bevethető lehetne a HeartBit.
Kozmann György szeme előtt nem csak sportoláskor lebeg a nem mindenáron elve, az üzleti szemlélete is ezen alapul. „Az út, nem pedig a cél miatt csinálom, és lépésekben látom a világot” – fogalmaz.
Mindig a termékre koncentrálok, és arra, hogyan lesz sikeres, nem pedig arra, hogy mikor. Sokan arra fókuszálnak, hogy egy termékből megszedjék magukat. Ha viszont úgy gondolkozol, hogy minden termék egy lépcső, akkor nem válsz kapzsivá, és mindenkinek engeded, hogy jó legyen.
Az elmúlt hat év tanulsága volt számára az is, hogy időt kell adni a befektetői mag összeállásához, pláne Magyarországon, ahol nehéz egy ötletre pénzt szerezni. A magyar befektetők többségének az kell, hogy mutasd meg, mid van. „De ez egy róka fogta csuka helyzet, mert az elején nincs mit megmutatni” – magyarázza.
Szerinte az utóbbi időben sokat javult ez a hozzáállás, de még mindig el vagyunk maradva egy kaliforniai startup lehetőségeitől. Amit a magyaros fifikáról mondanak, igaznak tartja, de hozzáteszi: a tudás önmagában nem elég. Az a tőkemennyiség, ami például a szabadalmak levédéséhez, a jogi ügyekhez vagy a disztribúcióhoz és még sok egyéb máshoz is kell, már nem biztosított, bár belátja, érzékelhetően változik a befektetők pénzosztási kedve.
A bölcsészről a mérnöki bolygóra
Bár a javuló magyar startup viszonyok még nagyon messze állnak az amerikaitól, és a HeartBitet a következő néhány évben még biztosan Magyarországon szeretné tartani, Kozmann György álma egy amerikai iroda. A nyelvvel biztosan nem lesz problémája, ugyanis végzettsége szerint angoltanár.
Még a mérnök édesapa sikere sem tudta annak idején műszaki pályára terelni a saját bevallása szerint is lázadó természetű Györgyöt, de a tanári diploma kézhezvétele után hamar rájött, butaság lenne nem használni az apai tudásbázist. A mérnöki világba mégsem elsősorban az édesapa, hanem az ’56-ban disszidált, majd hazatérő gépészmérnök nagybácsi terelte, akivel elkezdett együtt dolgozni.
A világ leggyorsabb nagy teljesítményű színes címkenyomtatója után megalkották a világ leggyorsabb széles formátumú nyomdagépét is. Ennek a cégnek a fejlesztését már ő vezette – mérnöki háttér nélkül. Rájött, hogy nem kell mindenhez feltétlenül értenie, fontosabb az, hogy jó emberekkel vegye körül magát. Nemcsak ezt az elvet, de a fejlesztő csapat magját is továbbvitte a HeartBit projektbe, és már úton van a folytatás is. Merthogy a fejlesztőkhöz hasonlóan Kozmann György is türelmetlen típus, és már több párhuzamos ötlet megvalósításán agyalnak.
Ma már sok mindent megért a mérnöki dolgokból, folyamatosan tanul a vele dolgozó zseniktől, „de belátom, nem erről a bolygóról jövök”. Pontosan ismeri viszont az erősségét is: felhasználóként gondolkodik, és tudja, a mérnököknek mit kell megvalósítaniuk ahhoz, hogy ki legyenek elégítve a felhasználók szükségletei. Belátja, a tanári háttér is jól jön a cégvezetéshez, amikor kapcsolatok kiépítéséről, motiválásról, illetve a csapategység megteremtéséről van szó.
A HeartBitet nem cserélné másra, de nemcsak a termékre büszke, hanem arra is, hogy a fejlesztői csapat magja, amely tele van jelentős műszaki egyetemi múlttal rendelkező szenior fejlesztőkkel is, elismeri és tűzön-vízen át követi.
Ez az egyik legnagyobb elismerés, amit valaha kaptam.
Kiemelt kép: Farkas Norbert / 24.hu
