Ön is hallotta a furcsa zúgást Budapesten?

 

Halászsasok köröztek Budapest felett

Szokatlan repülőgépzúgásra és még furcsább látványra figyelhettek fel a járókelők Budapest belvárosában kedden dél körül.

A különleges hang és látvány kiváltója az Amerikai Egyesült Államok Légierejének két CV-22B „Osprey”, azaz „Halászsas” típusú konvertiplánja volt, melyek fedélzetén néhány fotóriporter és operatőr repülhetett közel háromnegyed órát.

A CV-22-es típus mindössze másodszor jár Magyarországon, idén nyáron volt az első alkalom, a gépek most a magyar és amerikai különleges műveleti erők közös kiképzésére érkeztek Szolnokra.

A gépek tervezése az 1980-as évek elején kezdődött, jórészt az USA teheráni nagykövetségén túszul ejtett 53 diplomata és a külügyminisztériumban rekedt 3 fő kiszabadítására indult, de kudarcba fulladt „Saskarom-hadművelet” keserű tapasztalatai miatt. Akkor egy váratlan homokvihar, illetve a bevetett gépek műszaki hibái miatt a bevetés katasztrófába fulladt. A megmaradt gépek a visszatérést előtti tankolást követően kigyulladtak, a balesetben nyolc katona azonnal meghalt.

Megszületik a Halászsas

A hadsereg a balul sikerült akció után jelentette be az igényét egy olyan repülőeszközre, amely egyesíti magában egy nehéz kategóriájú szállítóhelikopter és egy közepes méretű turbólégcsavaros katonai szállítógép tulajdonságait. Olyan gépet kértek a Bell és Boeing cégektől, amely képes helikopter módra fel- és leszállni, viszont  (szemben a helikopterek 250-300 kilométer per órás sebességével) vízszintes repülésben a szállítógépekéhez hasonló sebességgel (500-600 kilométer per órás) tud repülni. Elvárás volt még az is, hogy a gép képes legyen 25-30 fő teljes menetfelszerelésben lévő katona vagy 9 tonna teher szállítására.

Az elvárt repülési tulajdonságokat a mérnökök egy szokatlan megoldással tudták csak elérni: a gép két szárnyának végére helyezték el a két Rolls-Royce Allison T406 típusú gázturbinás hajtóművet, amelyek egyenként 4586 kilowatt (6145 lóerő) teljesítmény leadására képesek. (Az elfordítható hajtóműből és proprotorból álló teljes rendszert billenőrotornak, angolul „tiltrotor”-nak nevezik.)

10 Fotó megtekintése

Ön is hallotta a furcsa zúgást Budapesten?

Fotó: Veres Viktor
Még több +
Fotó: Veres Viktor
Még több +
Fotó: Veres Viktor
Még több +
Fotó: Veres Viktor
Még több +
Fotó: Veres Viktor
Még több +
Fotó: Veres Viktor
Még több +
Fotó: Veres Viktor
Még több +
Fotó: Veres Viktor
Még több +
Fotó: Veres Viktor
Még több +
Fotó: Veres Viktor
Még több +

A proprotorok hatalmas átmérője miatt a V-22 nem képes hagyományos repülőgépként fel-és leszállni, mivel a lapátok beleütköznének a felszínbe, ezért a földön legfeljebb 45 fokban lehet előredönteni a billenőrotorokat. Így a géppel lehetséges nagyon rövid futópályával rendelkező szükségrepülőterekről felszállni és oda leszállni, ez az úgynevezett STOL (Short Take-Off and Landing angol nyelvű rövidítése, magyarra fordítva „rövid gurulású fel- és leszállás”) üzemmód.

Az Osprey legnagyobb előnye viszont a függőleges fel- és leszállás képessége,

ilyenkor a hajtóművek gondolái függőlegesen állnak, a proprotorok így vízszintesen forognak, éppen úgy mint egy hagyományos helikopter forgószárnyai, vagyis a két proprotor biztosítja az elegendő felhajtóerőt.

A gép első prototípusa 1989 márciusában emelkedett a levegőbe, ekkor még csak helikopter üzemmódban tesztelték, de fél év múlva már repülőgépként, vagyis teljesen előredöntött billenőrotorokkal is folytatódtak a tesztrepülések.

A berepülések során több gép is összetört, részben az új rendszerek bonyolultságából fakadó meghibásodások miatt, részben pedig az addigi repülőgépektől és helikopterektől eltérő repülési tulajdonságaiból adódó pilótahibák miatt.

A balesetek és az ezek miatti módosítások miatt az eredeti elvárásokhoz képest jóval korlátozottabbak lettek a gép jellemzői, mind a teherbírás, mind a sebesség, mind a hatótávolság tekintetében.

Az elvárt kilenc tonnás teherbírást csak szinte üres üzemanyagtartályokkal tudta teljesíteni az Osprey, a kis magasságban történő repülési sebességet 400 kilométer per órában korlátozták, teljes terheléssel pedig a hatótávolság is jóval elmaradt a tervezettől.

A berepülési program egészen 2005-ig elhúzódott, ugyanis az emberéleteket is követelő katasztrófák miatt többször hónapokra-évekre le kellett állítani a tesztrepüléseket, egészen addig míg a problémás rendszereket újra nem tervezték, le nem tesztelték és be nem építették a prototípusokba. Végül 2008 decemberére a Pentagon jóváhagyta a típus alkalmasságát és elkezdődött a V-22-es hadrendbe állítása.

Jelenleg a típust az Egyesült Államok haderejének különböző haderőnemei alkalmazzák, a legtöbb példány a Tengerészgyalogságnál repül MV-22-es típusjelzéssel, a Légierő a Budapesten is bemutatkozó CV-22B változatot használja.

Repülés az Osprey fedélzetén

A két CV-22B az angliai Milldenhallból érkezett Magyarországra azzal a céllal, hogy a Magyar Honvédség speciális alakulataival közösen gyakoroljanak. A brit királyi légierő bázisán állomásozó 352-es Különleges Műveleti Ezred fő feladata, hogy bármikor, szinte bármilyen időjárási körülmények között bevethető gyors reagálású légi eszközöket és harctéri támogatást nyújtson a speciális alakulatoknak az egész világon.

Ebből a képességből alapos ízelítőt kaptunk a mai repülés során. A két gép 12 óra előtt függőlegesen szállt fel a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről. A cikk szerzője korábban már több alkalommal repülhetett különböző katonai légi járművekkel, de az Ospreyhez hasonlóval még nem találkozott.

A felszállást követően a gépek gyorsítani kezdtek.

Az élményt úgy kell elképzelni, hogy mire az olvasó az előző mondatot elolvasta, máris nagyjából 400 kilométer per órás sebességgel száguldottunk a felszín fölött.

A nyitott hátsó rámpa miatt a zaj fülsiketítő volt, de a repülés előtti biztonsági eligazítás alatt kiosztott füldugóknak köszönhetően ezt sikerült elviselhető mértékre csökkenteni.

Néhány percnyi sima repülés után hirtelen szinte fejre állt a táj, mikor egy nagyon intenzív fordulóba kezdett a gép. Utóbb kiderült, hogy ez csak a kezdet volt, a két gép több látványos manővert is végrehajtott. A Csepel-sziget fővárosi részét elérve a két gép ismét „helikopter üzemmódba” váltott át, mielőtt a reptérre leereszkedtek volna.

Kép és szöveg: Veres Viktor

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.