Tech

Igazi retró hangszórót villantott a Samsung-AKG

Amióta a Samsung megvette a Harmant, és az ahhoz tartozó márkákat, ez az első közös fejlesztésű hangszórójuk. Olyan mint egy modern táskarádió, csak virtuális asszisztenst nem kapott még.

Elkészült a Samsung és a Harman egyik első közös szerelemgyereke, a VL5 és kistestvére az VL3.

A VL5 hangszóró nem nagyobb mint egy gamer laptop összecsukva, vagy egy megtermett férfi alkarja. Gyönyörű, letisztult formát kapott. A tetején egy kerek hangerő tárcsa van, illetve a gomb a közepén, amellyel elindíthatjuk és megállíthatjuk a zenét. Kicsit olyan, mint az iPod-ok felülete, intuitívan vezérelhetjük vele a hangszórót.

Fotó: 24.hu

Wifivel és Bluetoothon is összeköthetjük mobillal, tablettel, laptoppal, de akár vezetékesen, Ethernet-kábellel a hálózati lejátszás sem probléma. Az újonnan bejelentett, a teljes Samsung ökoszisztémát egyesítő SmartThings applikációval is tudjuk például irányítani.

Kapott egy különálló mágneses tárcsát is, amivel bármilyen fém felületre, például a hűtőre is feltapaszthatjuk, így távolról is tudjuk irányítani.

Fotó: 24.hu

A VL5-be 3 darab, 5 colos mélynyomót tettek, illetve két sugárzót. A VL3 akkora mint egy táskarádió, 1-1 mélynyomót és sugárzót kapott. Hogy mennyibe fog kerülni, és mikor kerül a boltokba, még nem tudni. Annyi biztos, hogy 3-4 hónap múlva kezdődik a gyártás, így vélhetően karácsony előtt még piacra dobják.

Meglepő módon a CES-en tapasztalt nagy asszisztens-mánia ellenére a hangszórók nem támogatják Bixby-t, a Samsung megoldását, pedig tényleg minden arról szól az idei expón, hogy mindenbe Google asszisztens és Alexa költözik, ha még eddig nem – telefon, tévé, hűtő, fülhallgató, mikro és mosógép, mind beszélni fog. Azt ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a dél-koreaiak viszonylag későn kapcsoltak és szálltak be ebbe a mesterséges intelligencia támogatta, digitális asszisztens bizniszbe.

Fotó: 24.hu

MEGÉRTE BEVÁSÁROLNI

A Samsung kicsit több mint egy éve vásárolta fel a Harmant, akkori értéken 8 milliárd dollárért, a dél-koreaiak korábban sosem költöttek ennyit egy másik cég bekebelezésére.

Nem csoda, olyan márkák tartoznak az audiotechnológiával foglalkozó vállalathoz, mint a mostani, új hangszórókat is fejlesztő AKG, a JBL, és Harman Kardon, de foglalkoznak még látvány- és hangtechnikával, illetve ami a legfontosabb: autóipari megoldásokkal.

Fotó: 24.hu

A kaliforniai Samsung Audio Labnél jelenleg körülbelül huszan dolgoznak, mint elmondták, immár a harmanos szakértők is köztük vannak, s egyre bővül a csapat és a központ is. Megvették a szomszédos épületet, így semmi akadálya, hogy akár 40 fősre bővüljön a kutatócsapat.

Matematikusok, mérnökök, geekek, és profi zenészek közösen kutatnak, fejlesztenek, hogy a világ elsőszámú cégévé léphessenek elő, s ami számunkra fontosabb: minél tökéletesebb hangzást érjenek el eszközeikkel.

ROBOTIZÁLT MÉRÉS ÉS VAKTESZT

Egy egyedülálló teremben tesztelik a készülékeket, legyen szó telefonról, tévéről, vagy épp egy 360-as, tojás alakú hangszóróról. A kamrát úgy alakították ki, hogy a falak teljesen elnyelik a visszhangot, a teszteszközt folyamatosan forgatják, miközben robotkarok mozgatnak mikrofonokat fel és le, így végzik el az automatizált méréseket.

Alan Devantier és a speciális kamra Fotó: 24.hu

Ugyanakkor nem csak a számokra, de az emberi fülre is támaszkodnak.

Volt már olyan prototípus, amelynek az eredmények alapján tökéletesen kellett volna szólnia, aztán amikor az embereket megkérdeztük róla, kiderült, mennyire nem szeretik

– mondta el Alan Devantier, a Samsung Audio Lab vezető-helyettese.

Rezonancia: átok és áldás

Tudják, miért annyira zavaró a fülnek, amikor valaki végighúzza a körmét egy táblán? – tette fel a kérdést az audiotechnológiával foglalkozó szakember. “Mert egyáltalán nincs rezonancia.” A rezonancia az, amikor a hangszóró működése közben, a különböző részek vibrálása által gerjesztett frekvencia megegyezik a rendszer saját frekvenciájával. Ezt mérnöki módon, az eszköz kialakításával lehet mérsékelni. Ugyanakkor csínyján kell vele bánni, hiszen ez adja a hang milyenségét, gondoljunk csak egy hegedűre, gitárra, szaxofonra vagy trombitára. A hangszerek mind csupa rezonancia gyűjtemények.

Vakteszteket csinálnak, így egy ismert márka, vagy az eszköz külseje nem befolyásolja a hallgatóság véleményét. Mint Devantier kifejti, 300 random önkéntes vagy legalább 10 képzett tesztelő ugyanazt a trendet rajzolja ki – nincs sem korbeli, nemi, etnikai vagy nemzetiségi eltérés. Azaz ez alapján már látszik, hogy melyik hangszóró hangzását tartották nagyon jónak, átlagosnak, vagy pocséknak az emberek.

Az eszközöket egy függönnyel elválasztott térben forgótárcsára teszik, hogy mindig ugyanonnan jöjjön a hang forrása, majd különböző zenéket, hangokat játszanak le – mindegyik eszközön lejátszák ugyanazt, hogy a tesztelők fel tudjanak állítani egy sorrendet.

Fotó: 24.hu

Három hangszórót próbáltam ki így, egy fotelben ülve egy légkondicionált, lezárt teremben, egy fekete függönnyel szemközt ülve. Az nem volt kérdés, hogy melyik nem tetszett, annyira doboz hangja volt. Ugyanakkor az első és második helyezett már felcserélődött, attól függően, hogy egy mély, basszusos RnB számot, vagy épp egy sima pop slágert játszottak le.

(A CES 2018 további híreit itt olvashatja.)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik