Huszonkét éve annak, hogy Sandra Bullock A hálózat csapdájában című filmben online személyazonosságát próbálta visszaszerezni a kiberterroristáktól. Ez a film hívta fel először a figyelmet az internetes csalók és személyazonosság-lopások veszélyére, jóval megelőzve korát.
Mára sajnos egyre gyakoribb esetnek számít, hogy kiszivárogtatnak vagy ellopnak olyan információkat, amelyek alkalmasak egy-egy illető identitásának igazolására. Ezért a felhasználók is egyre inkább belátják, hogy a weben is fontos a személyes adataik védelme. Azzal már szinte minden online vásárló tisztában van, hogy bankszámla- és -kártyaadatainak védelmére különösen ügyelni kell.
A személyes adatok és az online személyazonosságok védelmével kapcsolatban azonban még nem ennyire tiszta a kép. Pedig a digitális korban érdemes ezt a kérdéskört is megvizsgálni, hiszen már az sem teljesen egyértelmű, kinek a tulajdonában vannak ezek a személyazonosságok – olvasható a NetIQ közleményében.
NA DE KIÉ A FIÓK?
Ha tíz éve feltették volna a kérdést, hogy kinek a tulajdona az online személyazonosság, a legvalószínűbb válasz az lett volna, hogy a felhasználóé.
Tulajdonképpen a digitális személyazonosságunk az a pénz, amellyel a Facebook, a Gmail, a Twitter és egyéb online szolgáltatások használatáért fizetünk a közösségi médiavállalatoknak.
Nem mi vagyunk az ügyfelek, és igazából nem mi birtokoljuk ezeket a fiókokat – a digitális személyazonosságainkat és az érdeklődési köreinkre vonatkozó információkat eladják a hirdetőknek,
Habár mindez visszataszítónak tűnhet, a többségünk által sosem olvasott „Felhasználási feltételek” szövegében mindig is ez állt. Így kénytelenek vagyunk megbízni bennük, hogy nem élnek vissza az adatainkkal és nem használják fel illegális tevékenységhez.
KOMOLY KÁROKAT OKOZHAT
Mivel a fenti helyzetet már megszoktuk, egyszerűbb lehet legyinteni az egészre, és megfeledkezni a webes fiókok és személyazonosságok védelméről. Ez azonban hiba volna, hiszen ami az online világban történik, kihatással van a való életünkre is.
Komoly károkat okozhat, ha valaki ellopja a személyes adatainkat, például Ezért saját érdekünk is, hogy a digitális szolgáltatók segítsenek biztonságban tartani a hozzánk kapcsolódó információkat, ha azt szeretnék, hogy továbbra is igénybe vegyük szolgáltatásaikat.
ENNYIT TEHETÜNK
Száz százalékos védelem sajnos nem létezik, ez ma már egyértelmű, hiszen napról napra érkeznek hírek adatszivárgásokról. Mégis számos dolog van, amit ezen a téren mi is megtehetünk. Evidens, de nem lehet elégszer hangoztatni, hogy magunknak is óvni kell adatainkat és jelszavainkat, és ez utóbbiakat érdemes rendszeresen cserélnünk. Célszerű továbbá erős jelszót használnunk minden online felületen, még ott is, ahol ez nem elvárás.
Az oroszlánrész a védelemben természetesen a szolgáltatókra hárul, és a nagyobb szervezetek már alkalmazzák is a legfontosabb eszközöket.
Többek között a Facebook is ezt veti be, ha gyanús tevékenységet érzékel, például amikor valaki a szokásostól eltérő körülmények között próbál belépni a fiókba. Ilyenkor azt kéri a felhasználótól, hogy a mobiltelefonjával is erősítse meg a személyazonosságát. Tehát azon kívül, hogy kér valamit, amit csak az illető tudhat (jelszó), olyat is meg kell adnia, amit csak ő birtokolhat. Így gondoskodik arról, hogy ne kerülhessenek illetéktelen kezekbe a fiókon keresztül elérhető adatok.
Ezen felül pedig a szolgáltatók feladata az, hogy a további védelmi rétegeket felhasználóbarát módon építsék ki a különféle IT-biztonsági megoldások alkalmazásával.
