Ha okostévékről van szó, manapság minden a 4K-s kijelzőkről és a HDR-ről szól. Ha a felsőkategóriában egy gyártó ki akar tűnni a tömegből, ennél jóval többet kell nyújtania.
Ezzel a Sony is tisztában van, így mindent megtettek azért, hogy a csúcskategóriát képviselő A1 termékcsaládjukra is vetődjön némi rivaldafény. Ez részben sikerült is, hiszen az 55 és 65 colos képátlójú készülékek valóban egyedi dizájnnal és egyedülálló hangrendszerrel csábítják az átlagon felüli minőségre ácsingózó vásárlókat.
Az új tévéket OLED-kijelzővel szerelte fel a Sony, ami azért nagy szó, mert egy kilenc évvel ezelőtti megoldást leszámítva ez a cég első ilyen típusú kijelzője, ami tudja a 4K felbontást is, azaz képes 3840×2160 képpont megjelenítésére.
ÁLLVÁNY NÉLKÜL, MÉGIS STABILAN
Nálunk a „kisebbik” modell, a KD-55A1 kódnéven futó változat járt, aminek hiába „csak” 138,8 cm a képátlója, a biztonságos összeszerelése így is két embert igényel. Az A1-széria egyik legnagyobb különlegessége, hogy – ellentétben az LG legújabb üdvöskéjével.
A képernyő hátán lenyitható egy támasz, erre kell felcsavarozni egy kifejezetten masszív, 3 kilós „talpat”, amihez jön még egy merevítő, aminek a másik végét a panel aljára kell felerősíteni.
A kialakítás miatt a képernyő 5 fokban dől hátrafelé, ami első blikkre furcsa, de gyorsan megszokható. Tévézés közben ugyanakkor egyáltalán nem zavaró, sőt szemből nem is érzékelhető. Viszont a 28,8 kg-os tévé legalább stabilan áll, nem mellesleg marha jól néz ki, hogy
Az elhelyezés előtt csupán arra kell figyelni, hogy a tárolásra kinézett bútor legalább 36 cm mély legyen, ugyanis a támaszt kihajtva a tévének 34 centi helyre van szüksége, hogy fel tudjuk állítani.
Magát a képernyőt – nagyon helyesen – a teljes minimalizmus jellemzi. A káva a széleken és felül kifejezetten vékony, lent egy kicsit vastagabb, a keret szinte láthatatlan, a letisztult összképet csak a képernyő alján lévő állapotjelző fény töri meg. Azért pedig külön jár a piros pont, hogy a Sony a saját logóját sem tolta az előtérbe: a márkajelzés szinte észrevétlenül bújik meg a képernyő bal alsó sarkában.
PÁRATLAN KÉPMINŐSÉG
Ahogy említettük, a tévé OLED-kijelzőt kapott. A technológia lényege, hogy az LCD-nél használt háttérvilágítás/folyadékkristályos megoldás helyett itt szerves fénykibocsájtó diódák „dolgoznak”, önmaguk állítják elő a fényt. Egy OLED-panelnél minden egyes pixel külön vezérelhető (4K esetében ez 8 milliónál is többet jelent), és a trükk az, hogy teljesen ki is kapcsolhatók, így tökéletes fekete jöhet létre.
Ennek hála az OLED-tévék hihetetlenül éles és kontrasztos képet biztosítanak, élénk színekkel, elmosódás nélkül, ráadásul a betekintési szög is szélesebb, mint egy LCD-képernyő esetében. Ezt a technológiát párosította a Sony egy Triluminos képernyővel, ami megfelelő forrás esetén (UHD Blu-Ray, 4K video, 4K stream) olyan képminőséget eredményez, hogy tényleg leesik az ember álla.
Erre persze sokan mondják, hogy kinek van pénze UHD Blu-ray lejátszóra, és a hihetetlenül drága lemezekre, de a helyzet az, hogy A Stranger Things első, vagy a House of Cards ötödik évada tényleg olyan döbbenetesen jól néz ki az okostévén, hogy az ember hajlamos tátott szájjal végigülni az epizódokat.
Mindezt megfejelték egy X1 Extreme processzorral, és a Sony saját fejlesztésű X-Reality PRO algoritmusával. Előbbi a különböző HDR-tartalmak megfelelő megjelenítését biztosítja (a tévé támogatja a Dolby Visiont és a HDR10-et is), míg az utóbbi a normális minőségű felskálázásért felel.
Az algoritmus pedig kiválóan működik, hiszen az A1 Tesztként szintén a Netflixet vettük elő: Denzel Washington A védelmező című művét játszottuk le. A bosszúfilm különlegessége, hogy rengeteg éjszakai jelenettel, és jó pár lassítással operál, így jól lehet vele tesztelni hétköznapi körülmények között a tévé képességeit.
A KD-55A1 pedig remekül vizsgázott. Hiába beszélünk egy sima Full HD-s tartalomról, A védelmező minden képkockája káprázatosan festett, prímán megmutatva, hogy milyen tökéletes feketéket és részletgazdag látványt képes produkálni a Sony tévéje még egy felskálázott film esetében is.
A HDR lehetőségét ugyan még nem sok mozgókép használja ki, de a PS4 -vagy PS4 Pro-tulajdonosok örülhetnek, hiszen a tévé támogatja a 4K HDR-t, így az olyan látványos játékok, mint a Horizon: Zero Dawn minden korábbinál szebben kelnek életre a nappaliban.
Azzal viszont tisztában kell lenni, hogy az input lag (azaz a késleltetés) jó esetben 40 ms, rosszabb esetben 50 felett van, ami az online kompetitív csatározások alkalmával nem ideális – szinte előbb lövik le az embert, minthogy észrevenné. Ha valaki ezen a területen akarja kiélni magát, az nem feltétlenül a Sony tévén fogja elérni a legjobb eredményeket.
A LEGMENŐBB HANGRENDSZER
A hangra szintén nem lehet panasz. Ez persze furának tűnhet annak tudatában, hogy sehol nem látni hangszórót a készüléken (csak egy mélynyomó van a hátsó támaszba építve).
Az Acoustic Surface, ami egy egészen parádés megoldás, lévén a hang a panelből érkezik, méghozzá rezegtetéssel, amit a hátlap jobb és bal oldalára erősített Actuator névre keresztelt eszköz hajt végre.
A kijelző valóban vibrál, megérintve tisztán érezhető, és bármilyen hihetetlen, ez a megoldás kiváló hangzást eredményez. A mélyek kellően öblösek, a magasak tiszták, és erőben sincs hiány (ez főleg a tempósabb zenéknél és a nagy durranásokkal járó akcióknál jön elő).
Ráadásul van itt némi térhatás is: ha valaki a képernyő közepén beszél, akkor onnan jön a hang, ha viszont a szélről érkezik a zaj, vagy akár a képen kívülről, akkor
Az Acoustic Surface ugyan nem vált ki egy fejlettebb, 7.1-es hangrendszert, de a tévékbe épített átlagos hangszóróknál messze jobban szól, továbbá ezt a megoldást senki más nem alkalmazza a Sonyn kívül, így simán lehet menőzni vele, és könnyen szállóigévé válhat az “érintsd meg a képernyőmet”.
CSAK OKOSAN
Okostévéről lévén szó, már nemcsak arról szól a történet, hogy bedugjuk a kábeleket a tévébe, hiszen az operációs rendszer is sokat nyom a latba. Az LG-vel vagy a Samsunggal ellentétben a Sony továbbra is kitart az Android mellett, és jó hír, hogy kibontás után az A1-ekre már leszedhető a 7.0 Nougat, ami a tévén is egészen jól muzsikál.
A menük ugyan néha képesek egy pillanatra beakadni, és előfordult, hogy eltelt egy másodperc, mire a rendszer reagált a gombnyomásra, de összességében jól átlátható, rendesen le van fordítva, könnyű telepíteni és elérni az appokat, és a beállításokban is gyorsan el lehet igazodni.
Bónusznak pedig van részleges hangvezérlés, amivel bizonyos alkalmazásokban akár a hangunkkal is irányíthatjuk a készüléket. A Google Play-ben például így is kereshetünk az appok között, bár én hiába szólongattam a HBO-t, a cég streamelős GO alkalmazása valamiért nem volt elérhető erre a modellre.
ÉS AMI NEM JÖTT BE
Kép és hang tekintetében nehéz belekötni a Sony első 4K-s OLED tévéjébe, de azért akadnak olyan részei, amin lehetett volna még mit csiszolni. Ilyen például a csatlakozók elhelyezése, amik a lehető legszerencsétlenebb helyre kerültek: a kihajtható támasz legaljára, ahol nehéz hozzájuk férni, hiszen még csak nem is a fal, hanem a padló felé néznek.
Nyilván ez ember nem cserélgeti minden nap a HDMI-kábeleket, a fejhallgatót már inkább, de ez a megoldás már akkor is bajos, mikor először dugjuk be a kábeleket. A mélynyomót védő burkolat felpattintása után pedig csak tovább romlik a helyzet.
Ennél sokkal szerencsésebb lett volna a támasz oldalába építeni a különböző ki- és bemeneteket, és az is biztos, hogy egy ponton ez a tervezők fejében is megfordult, mert az egyik USB-t azért csak sikerült oldalra helyezni, így ha külső HDD-ről szeretnénk filmet lejátszani, akkor
Nem egetverő probléma, de azért fura így 2017-ben, hogy a távirányító egy az egyben a 90-es éveket idézi. Téglalap, rengeteg gombbal, de túl nagy, nem kényelmes fogni, semmi normális dizájn, hiányzik belőle az az egyediség és letisztultság, ami a készülék egészét jelzi. Persze biztos vannak, akiknek ez abszolút nem szempont, nekik üzenem, hogy a funkcióját tökéletesen betölti, szóval kizárt, hogy ezen múlna a vétel.
Sokkal inkább az ár lesz a szűk keresztmetszet. Ahhoz kétség nem férhet, hogy az A1 széria 55 colos darabja egy átlagon felüli készülék, igazi csúcsmodell, de az 1,2 millió forintos ajánlott fogyasztói ár azért így is meredek, és
