A Charles Foster Lime néven futó profil még évekkel ezelőtt posztolt két képet a Facebookra, amelyeknek ugyan volt némi szexuális töltete, de a lényeg valójában egy vizuális poén volt. Az egyik fotón egy farmer látszódott egy dudorral, míg a másikon a nadrág már lehúzott sliccel látható, és ahol korábban egy merevedést sejtett az ember, csak egy gumikacsa vigyorgott az emberre.
A képek évekig nem zavarták a Facebookot, de a képellenőrző algoritmus 2016-ban rátalált a fotókra, meztelen tartalomnak bélyegezte őket, és a Charles Foster Lime profil tulajdonosát is felfüggesztették harminc napra. Mindez azért nevetséges, mert a képen egyáltalán nincs pucérkodás, bőrfelület még csak nem is látszott a fotókon,
Mikor a fotók eltűntek az oldalról és életbe lépett a tiltás, Lime egyik barátja magánakcióba kezdett, és elkezdte újraposztolni az eltüntetett képeket. A Facebook pedig újra lecsapott, és kérdés nélkül törölték a korábban már megbélyegzett fotókat. A felhúzott férfi viszont nem hagyta annyiban a dolgot, és megpróbált értelmes kommunikációt folytatni a közösségi oldallal, jelezvén, hogy némi ruha és egy gumikacsa jelenti számukra a közösségi irányelveket sértő tartalmat,
FACEBOOK: No we won’t do anything about fake news or Nazis or whatever but here’s a 30 day ban for posting pictures of a duck pic.twitter.com/kzm67lECf0
— K. Thor Jensen (@kthorjensen) November 16, 2016
A Facebook ugyan reagált a fellebbező felhasználó levelére, ígéretet téve, hogy újra megvizsgálják a kérdéses fotókat, de a végeredmény másodszorra is az lett, hogy a szennyes és a műanyag játék találkozása bizony nem felel meg a Facebook közösségi irányelveinek.
Mi élnénk a gyanúperrel, hogy a válaszokat még csak nem is egy élő személy, csupán egy algoritmus küldte, de ha valaki tényleg foglalkozott is a panasszal és a képekkel, az eset akkor is jól megmutatja, hogy a Facebook elbírálási rendszere pontatlan és sokszor teljesen érthetetlen módon működik.
Ez pedig azért szomorú, mert ezek után nehéz elhinni, hogy a közösségi oldal törekvései az álhírek, a gyűlölködő tartalmak és az erőszak ellen jobban működnének, mint a felemás hadjáratuk az „illetlennek” minősített fotók és posztok ellen.
