Spencer White már legalább tíz éve vágyott egy legendás DeLoreanre, a járműre, ami már a Vissza a jövőbe 1985-ös bemutatójakor elrabolta a szívét. A kaliforniai férfi nagyjából egy hónapja váltotta valóra gyermekkori álmát, vett egy példányt, és múlt hét pénteken az anyukáját vitte el egy próbakörre.
Spencer az autópályán repesztve lett figyelmes arra, hogy már 85 mérföld/órával hasít, és arra gondolt: miért ne érhetné el a 88 mérföld/órát is? A Vissza a jövőbe-filmekben ugyanis ez a kritikus sebességhatár, mikor az időgéppé alakított DeLorean átszakítja az idő szövetét, hogy az előre beállított dátum szerint a múltba vagy a jövőbe utazzon.
A friss DeLorean-tulajdonos pénteken el is érte a legendás sebességhatárt, és a kocsi ugyan nem ugrott sehová az időben, de Spencer arra lett figyelmes, hogy egy országúti járőr szegődött a nyomába, villogással jelezve, hogy sürgősen meg kellene állnia.
Spencer félehúzódott, majd arra lett figyelmes, hogy az intézkedő rendőr hatalmas vigyorral közelít a kocsijához, majd azt kérdezi: „Tudja mennyivel hajtott?” A járőr ez után válaszra sem várva közölte, hogy a DeLorean 88 mérföld/órával hasított, majd mindannyian nevetésben törtek ki.
A Vissza a jövőbe-rajongó rendőr megmutatta a pontos értéket mutató traffipaxot a sofőrnek, és közös érdeklődés ide, közös érdeklődés oda, szépen kiállított egy bírságot Spencernek, amit a férfi ellenkezés nélkül elfogadott. Mielőtt a rendőr távozott volna, még megkérdezte, hogy van-e fluxuskondenzátor a kocsiban, amire White csak annyit válaszolt, hogy otthon hagyta.
A férfi később azzal viccelődött, hogy „Ha van fluxuskondenzátor a kocsiban, akkor futni hagy”, de így is biztosak vagyunk benne, hogy (a Kaliforniában meglehetősen magas gyorshajtási bírságok ellenére is) ember még nem örült úgy büntetésnek, mint Spencer White múlt pénteken.
