Kathryn Bigelow 1995-ös sci-fije, a Strange Days nemcsak azért volt izgalmas, mert egyszerre pulzált előttünk Ralph Fiennes és Juliette Lewis a filmvásznon, hanem mert előrevetítette a SQUID névre keresztelt technológiát. A SQUID lesz az, amitől a rendvédelmi egységek óramű pontossággal kapják majd a migrént (hétvégente kettőt), illetve ami a PornHub túlélését (illetve szabadidőnk stabil elverését vagy elspankelését) biztosítja a krómszagú jövőben: ezzel ugyanis korábban rögzített emlékeinket élhetjük újra, fizikai érzetekkel együtt, ez nyilván a szexfelvételeknél jó, a feketepiacon terjesztett gyilkosságoknál meg korántsem az.
Biztosítva van tehát számos kulturális ponton is az, hogy emlékeink (vagy mások emlékei) pontos annyira fogják képezni a termékpaletta részét, mint a százas zsebkendők, a kézműves sörök meg a laktózmentes fröccsök, igény pedig meglehetősen sok és nagy van rá. Itt jelenik meg a képben az Owlii nevű startup, akik azt biztosítják, hogy emlékeinkből már nem csak 2D fotókat készíthetünk, hanem olyan 3D felvételeket is, amelyeket tetszőlegesen újrajátszhatunk, újraélhetünk és körbejárhatunk virtuális valóságban, kiterjesztett valóságban vagy telepresence-rendszerekben is (amelyek gyakorlatilag itt a szobánkba varázsolt teljes testes Skype-beszélgetés illúzióját jelentik).
A cég CESen futó két demója HTC Vive és HoloLens rendszereken futott, a képeken látható jelenetek pedig meglepően jól demonstrálják a rendszer vizuális képességeit. Ugyan még hosszas fejlesztésre van szükség, hogy az emlék teljesen hihetően jelenjen meg a VR- és AR-felszerelésekben, a fejlesztők elmondása szerint minderre egy olyan megoldást akarnak a piacra dobni, ahol az emlékek rögzítése és újraátélése nem igényel sokezer dolláros felszerelést, mindezt pedig úgy, hogy a tesztüzem még – ígéreteik szerint – idén indulna. (Hasonló ötlettel rukkolt elő tavaly az IndieGoGo crowdfunding-oldalon kampányoló Teleport: ők egy telefonhoz csatlakoztató 3D-kamerával rukkoltak elő, az ezzel készített felvételeket pedig nemcsak a cég saját VR-headsetjével, hanem Samsung VR-ral, de akár még egy egyszerűbb Google Cardboard szettel is meg lehetett nézni – a cég saját nézőhardvere 20 dollár, kamerája 100 dollár körüli áron mozgott szállítás nélkül.)
És mivel a tech rovat túlzottan is kedveli a Black Mirror sorozatot és annak marketingeseket sarokbariasztó “mutassunk-rá-a-technológia-rosszabbik oldalára” hozzáállását, a biztonság kedvéért hozzácsapnánk az Owlii ajánlatához egy rövidfilmet is: ilyen lesz az, amikor elkezd összeolvadni az arra nyitottakban a virtuális és az igazi valóság.
