Moszkva lett az egyik elem a periódusos rendszerben

A kémikusok nemzetközi szervezete jóváhagyta a periódusos rendszer négy új elemének a nevét: három elem földrajzi nevet kapott Moszkva, Japán és az amerikai Tennessee állam után, a negyediket az orosz fizikus, Jurij Oganesszján tiszteletére nevezték el.

A kémikusok nemzetközi szervezete (IUPAC) szerdán közölte a hírt, hogy elfogadták a 113-as, a 115-ös, a 117-és és a 118-as elemre vonatkozó névjavaslatokat. A periódusos rendszer hetedik sorát záró elemek nyáron elfogadott ideiglenes neveihez november 8-ig, a hivatalos eljárás megkezdéséig lehetett nyilvánosan megjegyzéseket fűzni.

A 115. elem, moscovium (Mc) az orosz fővárosról, a 117. elem, tennessine (TS) – Tennessee amerikai szövetségi államról kapta nevét.

Az elemeket a dubnai nukleáris kutatóintézet, a kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium, a Tennessee-i Vanderbilt Egyetem és az Oak Ridge-i Nemzeti Laboratórium tudósai fedezték fel. Tennessee már a második amerikai állam, amelyről elemet neveztek el, Kalifornia volt az első.

A 113. elemet nihoniumnak (Nh) keresztelték el japán felfedezői. Nihon az ázsiai szigetország japán neve. Ez az első elem, amelyet ázsiai országban fedeztek fel. A szigetországbeli tudósok 2012-ben jelentették be, hogy sikerült előállítaniuk a megfoghatatlan 113-as rendszámú elemet, amelynek atommagjában 113 proton van. A Földön nem fordul elő természetes állapotban, ezért laboratóriumban kell előállítani. A RIKEN Nisia Központjában (RNC) sikerült létrehozni a rendkívül instabil elemet, amely gyorsan el is bomlott. A találgatások arról szóltak, hogy japoniumnak keresztelik majd.

A 118. elemnek szintén a dubnai intézet és a Livermore laboratórium tudósai adhattak nevet, az oganessont (Og) az orosz fizikus, Jurij Oganesszján tiszteletére nevezték el. Az orosz fizikus vezeti a dubnai Flerov laboratóriumot, amely az 1990-es évek végén felfedezte az periódusos rendszer flerovium nevű elemét.

Oganesszján a második élő tudós Glenn Seaborg után, akiről elemet neveztek el.

Az elemek általában jellemzőiknek, földrajzi helyeknek, mitológia alakoknak, tudósoknak a nevét kaphatják meg. Hagyományosan a felfedezők kapják meg a jogot a végleges elnevezésre. A 110-es rendszámú elemet például a darmstadti Nehézionkutató Intézet kutatói városuk után darmstadtium (Ds) névre keresztelték. A 112-es elem pedig Nikolausz Kopernikusz tiszteletére a copernicium (Cn) elnevezést kapta 2010-ben a német, finn, orosz és szlovák kutatóktól, akik létrehozták.

(MTI)