A Solar Roadways története sok szempontból érdekes és különleges, és így első ránézésre tipikus amerikai sikersztori is lehetne. Az egész pár évvel ezelőtt kezdődött, amikor Scott Brusaw és felesége kitalálta, hogy mi lenne, ha az utak hagyományos burkolatát napelemmel ellátott, hatszögű elemekkel pótolnák, amelyek a beépített LED égősoroknak köszönhetően még világítani is tudnának, és nem mellesleg a nap 24 órájában áramot termelnének, ami lehetőséget adna a hagyományos energiaforrásoktól való függetlenedésre.
Nagy lendület, méretes akadályok
Az elképzelést az első prototípusok és tesztelések követték, aminek egy 2014-ben indított Indegogo kampány lett a vége. Ez még mostani mércével is óriási sikert, hozott, a házaspár több mint 2,2 millió dollárt kalapozott össze az ötlettel, így megindulhatott a tényleges munka is.
Nyilván ennek a legelején jöttek is a problémák, hiszen az üveglapok között elhelyezett napkollektort, illetve különböző elektronikai modulokat tartalmazó elemek sorozatgyártása messze nem volt olyan egyszerű, ahogy azt elképzelték. Mivel ilyet ezelőtt még senki sem csinált, elsőként minden szerszámot, gépet létre kellett hozni, hogy egyáltalán elinduljon bármiféle termelés.
A következő akadályt a hatóságok, a szabályozások jelentették. Az amerikai jogszabály rendszer (ahogy valószínűleg a világon mindenhol) nem volt felkészülve arra, hogy valaki áramot fejlesztő, hatszög alakú panelekkel szeretné beborítani a köztereket. Végül minden nagyobb problémára sikerült megoldást találni, így nem maradt más hátra, mint a Solar Roadways első, publikus tesztje.
Pár négyzetméternyi jövő
Erre az Idaho államban lévő Sandpoint városában került sor, ahol a főtér néhány négyzetméterét borították be a különleges elemekkel. Az ezekben elhelyezett cellák elegendőek lesznek az itt lévő publikus WC, illetve szökőkút áramszükségletének kielégítésére, emellett a LED-ek különleges fényhatást adnak, valamint szükség esetén fűteni is képesek a területet, illetve annak környékét.
A legfontosabb cél persze a figyelem felhívása, az ige terjesztése, annak bizonyítása, hogy szükség van a technológiára. Mert bármilyen furcsa is, az elképzelést a kezdetektől fogva sok támadás éri. A legerősebb kritika a költségekkel függ össze, mivel 10 négyzetméternyi Solar Roadways panel tízszer annyiba kerül, mint egy sima betonfelület. Emellett sokan azt sem értik, hogy miért kellene pont az utakat befedni ezzel, amikor annyi egyéb felület adódik, amit hasonló módon hasznosítani lehetne.
A Solar Roadways egyik nagy előnye minden más technológiához képest, hogy strapabíró, több tonnás terhelést is elbírnak, a viharok sem ártanak neki, a LED-ek miatt pedig az utak felfestésével sem kellene többet törődni, mert a szabadon programozható megvilágítás minden élet- és közlekedési helyzethez képes alkalmazkodni.
Aki kíváncsi, hogy miként festenek a panelek a valóságban, az látogassa meg Sandpoint városának weboldalát, ahol egy nonstop működő webkamera közvetíti a szóban forgó, pár négyzetméteres jövő mindennapjait.
