A Netflix egy halom videóval árasztja el a világot, de ezeknek a mozgóképes anyagoknak valahol tartózkodniuk kell ahhoz, hogy a felhasználók a földgolyó bármely (vagy legalábbis több) pontján nézni tudják. A szolgáltatás tavaly az összes internetforgalom 37 százalékát generálta (illetve tavaly előtt is), de azt senki nem tudta eddig, hogy miként tudott ilyen hatékony lenni.
Ám a londoni Queen Mary University lelkes kutatói addig-addig kutakodtak, mígnem szépen feltérképezték a Netflix összes szerverét. Az ötfős csapat a szolgáltatás videóit nézegette az egyetemi gépeken, és megpróbálta lokalizálni egy böngésző kiterjesztéssel a különböző régiókat, majd pedig az azokon a területeken lévő szerverek forgalmát tanulmányozva kidolgozták az itt látható térképet.
A nagy kutakodás végeredménye az lett, hogy több kontinensen összesen 233 szervert találtak, ám míg az Egyesült Államok tele van szórva velük, addig Európában inkább koncentráltabban, lényegesen kisebb számban helyezkednek el. Ugyanakkor a szerverek földrajzi csoportosulása nem áll egyenes arányban a forgalommal, mert míg Brazíliában viszonylag csekély számban vannak, addig az ötödik legnagyobb forgalmat mégis ez az ország generálja.
A második helyen Mexikó, a harmadikon az Egyesült Királyság, a negyediken pedig Kanada tanyázik, és mindezek az információk az egyik kutató, Tim Boettger szerint azért fontosak, mert segítségükkel jobban megérthető, hogy miként működik napjainkban az internet. Hát így.
