Zavartalanul él tovább a “játék közben másokat nézni” intézménye: amíg az előző évezred kilencvenes éveiben örökre beégtek azok a pillanatok, amikor valaki mellé beszorulva néztük végig egy játék győzedelmes (vagy igencsak akadozó) végigvitelét, most van helyette spectator mode (amikor másokat nézünk multizás közben egy játékkliensből), van helyette Twitch (amikor másokat nézünk játék közben a böngészőből, ők pénzt kérnek, mi reménykedünk, hogy nemtől függetlenül dekoltázst villantanak, aztán a polkorrekt internetezők lenullázzák ezen utóbbi lehetőséget) és vannak helyette a YouTube-re dobált gameplay walkthrough videók, amikor is másokat nézünk singleplayer játék közben, emellett ütemesen fogy a popcorn, mi pedig egymás után húzzuk ki a játékokat a kívánságlistánkról és komor arccal vesszük tudomásul, hogy ma is megspóroltunk YouTubeolással 30 eurót a Steamen.
A végigjátszási videók azonban egyre biztosabban hozzák jobb játékok esetén azt a minőséget, ami elé úgy tapadhatunk oda, mintha sorozatot néznénk, az új remek pedig a héten megjelent DOOM végigjátszása Ultra-Nightmare fokozatban: 4 óra 48 percnyi űrgyilok és dara, némi marsi protookkultista utóízzel, Zero Master billentyűzete és egere alól. Mindez csak azért izgalmas annyira, mert az id Software fejlesztői sokszor elmondták, hogy az Ultra-Nightmare mód annyira nehéz, hogy ők sem tudták végigvinni: ami vagy azt jelenti, hogy játékosnak nem a legjobbak vagy pedig egyszerűen csak provokálni akarták a playereket. Úgy tűnik, sikerült is.