Higgyék el, naponta legalább két-három olyan sajtóhírt kapunk, amely arról szól, hogy hackerek próbálják megszerezni a banki adatainkat, feltörni a levelezésünket, váltságdíjért megbénítani a számítógépünket, és a többi, és a többi. Még sajnáljuk is szergény PR-eseket, akiknek hetente kell ugyanarról a témáról valamilyen újracsomagolt hírt küldeni, hiszen a felhasználók közül aki már tisztában van az ilyen veszélyekkel, rég odafigyel a jelszavaira, használ vírusirtót, tűzfalat, vagy egyéb módszereket a védekezésre – aki meg nem, azt nem a tízezredik hírlevél fogja meggyőzni.
Viszont most tényleg változik a helyzet. Ahogy szép lassan mindenki beszerez egy csomó olyan eszközt, amik internetre csatlakoznak (és természetesen mindezt általában az otthoni hálózaton keresztül teszik), újabb lehetséges betörési pontokat találhatnak azok, akik valamilyen adatunkra, titkunkra kíváncsiak, vagy akár a pénzünkre pályáznak.
A Gartner piackutató szerint csak az idei évben majdnem kétmilliárd olyan új eszköz jelenik meg az otthonokban és irodákban, ami valamilyen módon az internetre kapcsolódik. A digitális biztonsággal és hitelesítéssel foglalkozó Netlock szerint az egyik megoldás az lehet, hogy ha a gyártók valamilyen közös biztonsági szabványt alkalmaznak az okos eszközök terén is. A weboldalaknál ilyen az SSL: ha rámegyünk egy olyan oldalra, amely hiteles és megbízható, akkor ott egy zöld, zárt lakatot jelző ikon jelenik meg a webcím előtt a böngésző fejlécében – leginkább olyan oldalaknál van ilyenre szükség, amelyek valamilyen formában az adatainkat kezelik, így tudjuk, hogy amikor bármit intézünk ezeken az oldalakon, tényleg a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatóval állunk kapcsolatban, és nem valamilyen trükköző szipkázza épp le a netbanki adatainkat, kontaktlistánkat, vagy céges titkainkat a másik oldalon.
Molnár Ferenc, a Netlock ügyvezetője szerint könnyen lehet, hogy pár éven belül magától rendel majd tejet a hűtőnk, mosószert a mosógépünk. Ez a digitális evolúció pedig olyan gyors lesz, hogy a felhasználók jelentős része képtelen lesz átlátni az újonnan felmerülő biztonsági kockázatokat. Hiszen minél több okoseszközt kapcsolunk az internetre, annál több felületet adunk a tolvajoknak is a behatolásra.
A legtöbb nagyvállalat természetesen igyekszik gondoskodni a megfelelő biztonságról, például folyamatosan frissítik a szoftvereket az okostévék estén is. Az okosotthonok, okosirodák jövőbeni védelmének egyik legbiztosabb módja lehet, ha saját domainnevet kapnak az eszközök – például a gyártók biztosíthatnak a termékeikhez dinamikus domaint (például 1234567.okosteve.gyarto.hu) –, és az SSL-tanúsítványra építve a kommunikáció ugyanúgy levédhető, mint a weboldalak és szerverek esetén.
A szakember arra számít, hogy a gyártók is komolyan veszik az emberek privát szférájának védelmét. Szerinte olyan megoldásra van szükség, hogy ne kelljen lekapcsolnunk a hűtőt az internetről vagy letakarni a tévé webkameráját, ha biztonságban akarjuk érezni magunkat.
Amíg ilyen szabványok nem válnak általánossá, továbbra is csak a józan ész legyen a legjobb barátunk: ismeretlen márkájú “okos bébiőrt” ne a kínai piacon vegyünk, és lehetséges, hogy egy sosem hallott típusú okostévé pár tízezer forinttal olcsóbbnak tűnhet, de inkább ne adjunk esélyt annak, hogy az esetlegesen könnyebben kijátszható védelme miatt épp ez lesz az az eszköz, amin keresztül a netes rosszakarók betörnek a hálózatunkba, és ezen keresztül a számítógépünkre, telefonunkra.
