Az SU Labs Accelerator nevű tízhetes képzés mögött a Singularity University technológiai szabadegyetem áll. (Az accelerator típusú képzések gyakorlatilag a startup-infrastruktúra energiaitalai: egy adott cég pénzt, kapcsolatokat, tudásbázist, közösséget biztosít korai fázisban lévő startupoknak, amiért cserébe általában tulajdonrészt kérnek.) A Pascal Finette vezette SU Labs hét olyan startupot választott a bolygóról, amelyek emergens technológiai megoldások révén milliók életét könnyíthetik meg javíthatják meg: a paletta a mesterséges intelligenciák betegfelügyeletétől a világ szennyeződéstérképét folyamatosan újrarajzoló térképszolgáltásig fut. A cél a tisztább ivóvíz, a nagyobb energiahatékonyság, a jobb lakásbiztonság – az alábbiakban pedig az ezeken dolgozó startupok ötleteit foglaljuk össze, kezdve a legmegfoghatóbb ötletekkel és haladva az egyre kiterjedtebb elképzelések felé.
Az olasz Radiomaze a lakásbiztonságot kívánja például javítani: ugyan mindenkinek van legalább egy zárja az ajtaján, de mi lenne, ha a lakás védéséhez egy olyan technológiát is használnánk, ami a lehető legtöbb lakásban már előfordul? A Hi WiFi nevű megoldás ezzel operál: wifis eszközöket alakít át mozgásérzékelőkké és képes minket riasztani, ha távollétünkben valami elkezd mozogni a lakásban: kérdés, hogy hogyan nem riaszt be a rendszer egy kilométerhiányos háziállatra. Az ötlet amúgy remek, tavaly még a CES innovációs díját is megnyerte.
Hasonlóan gyakorlatias a dán Be My Eyes megoldása, amely a látáskárosult navigációt köti össze a crowdfundinggal: egy Skype-hoz hasonló videoközvetítés segítségével köti össze a látáskárosultakat a látókkal, akik segítenek nekik navigálni, illetve működtetni az őket körülvevő világ elemeit. Amennyiben a látók megbízhatóak és felelősségteljesek, a rendszer igen nagy jövő előtt áll. A mexikói Eat Limmo a konyhánkba férkőzne be: zöldség- és gyümölcshéjakból és –magvakból készítenének konyhai alapanyagokat, amelyekkel drasztikusan le lehetne csökkenteni az elkészült ételek zsír- és cukortartalmát: előnyeikre már a Fast Company is kitért korábban. Az indiai Totus Power pedig úgy véli: az elektromos autók elemeivel nemcsak sofőrök életét lehetne egyszerűbbé tenni. Jupiter 6 névre keresztelt, újrahasznosított elemeiket ugyanis mobil áramforrásként lehetne használni iskolákban: jelenleg egy pakk 20 órányi elektromosságot képes szolgáltatni és természetesen újra is tölthető.
A jelen és a jövő közti mezsgyén egyensúlyozik még a holland X2AI csapata, akik mesterséges intelligenciát kötnének a mentális egészségügy jelenlegi helyzetéhez. Tess névre keresztelt beszélgetőrendszerük ugyanis a nap 24 órájában képes nemcsak figyelni a pácienseket és dokumentálni életüket vagy szólni nekik, hogy szedjék be gyógyszereiket, hanem beszélgetni is tud velük: reagál érzelmeikre, beszélget velük problémáikról.
A kanadai FREDSense Technologies génmódosított baktériumok segítségével elemez vízmintákat és képes ezekben számos fertőzést vagy vegyianyag-szennyezettséget észlelni 1-2 perc alatt, a kiértékelést pedig kiküldi egy emailben vagy learchiválja egy USB-meghajtóra, ha arra van szükség. A legnagyobb nekifutással az ausztrál HyperCubes indul: ők gyakorlatilag azt a Google Earth-öt akarják megcsinálni, amin a szennyezettséget tudjuk figyelemmel követni – mindehhez olcsó műholdakat és ún. hiperspektrális képalkotó módszereket alkalmaznak (ezek a több mint húsz diszktrét spektrális sávval rendelkező szenzorok, amelyeket geológiai feltérképezésekhez, vegetációvizsgálathoz, mezőgazdasági vagy erdészeti források feltérképezéséhez szokás használni). Ha minden jól működik, az ezen módszerrel felmért adatok segítségével könnyen csökkenthető az ökológiai lábnyom is.
