Nem, a Galaxy S7-ről nem volt szó, ezt előre szögezzük le. Valószínűleg izzadhattak is a koreai cég rendezvényszervezői és marketingesei, hogy hogyan oldják meg a helyzetet, hiszen kicsit több mint egy hét van hátra a vállalat egyik (ha nem “A”) legfontosabb idei termékének megjelenéséig, és pont ezt az egyet nem spoilerezhették el a 2016-os termékeket bemutató konferenciájukon. Viszont volt annyi jó és meglepő egyéb, hogy gyorsan túl lehetett lépni ezen a hiányosságon.
Majdnem minden, ráadásul okosan
Mielőtt belevágok a legfontosabb termékek és trendek cincálásába, valamit gyorsan le kell írnom. Ritkán dicsérek agyon vállalati rendezvényeket, pedig higgyék el, a többiek is próbálnak etetni, itatni és szép helyekre vinni más újságírókkal együtt. Aztán mindig jön a marketing bullshit, mi meg csak kapkodjuk a fejünket, hogy kiválogassuk ebből a lényeges információkat. Nos, a helyzet az, hogy a Samsungnál ez most egyáltalán nem így nézett ki, láthatóan tanultak az elmúlt évek hasonló rendezvényeinek túltolt “mindent egyszerre” tapasztalataiból.
Nem pakolták ki az összes létező terméküket, mint Vásáros Mici a mezőtúri búcsúban, és példásan rövidre vették az általános előadásokat is, inkább arra koncentráltak, hogy csak a valóban újdonságnak számító termékeket és szolgáltatásokat mutogassák, valamint lehetőséget adjanak azok közvetlen tapogatására, próbálgatására. Lehet eltanulni ezt a gyakorlatot, kedves mindenki más. Na, ennyit akartam elmondani, kikívánkozott, most jöjjön egy rövid, hangulatfestő videó a helyszínről, aztán szóban is menjünk tovább a legfontosabbakra.
Mindentudó lakás
A helyzet az, hogy aki valami irdatlan hardveres fejlesztéseket, ezermagos új processzorokat, fénykardot és csillagrombolót várt, akár csalódhatott is. Az idei termékkínálat inkább funkciókra ment rá, és a helyzet az, hogy ezt nem is bánjuk. Ketyeghet bármi egy mobil eszközben, vagy laptopban, ha az végeredményben ugyanazt tudja, mint a tavalyi felhozatal, legfeljebb gyorsabban. Az idei kínálat egyik jelszava randán fogalmazva az interoperabilitás, szebben elmesélve meg az, hogy egy okos otthonban tényleg minden mindennel együttműködik.
A Samsung okos hűtőjének ajtajára szerelt kijelző például nem csak kivagyiságból került oda. Egyrészt amolyan családi üzenőfal szerepét tölti be, post-itek nélkül írhatjuk össze a teendőket, a bevásárlólistát, vagy csak azt, hogy helló, drágám, ma is szép vagy. Na de most jön a lényeg. Tegyük fel, hogy elmegyünk vásárolni, de persze a bevásárlólistát annak rendje és módja szerint otthon hagytuk a komódon. De sebaj, a telefonunkon ugyanis szó szerint benézhetünk a hűtőbe, ahol már korábban beállítottuk, hogy melyik étel hány napig tartható még el (a hűtő kijelzőjén kis címkéket huzigálhatunk mindenre a lejárati határidővel), és ez alapján simán megvehetjük, ami romlóban, vagy fogyóban van. Ja, és ha mi már munkába tartunk, de életünk párja most ébredezik, távolról tényleg odaírhatjuk neki, hogy hozzon sört. Meg persze azt, hogy helló, drágám, ma is szép vagy. Of korz.
Aztán, kedves férfitársaim, vajon hányan voltak úgy vele, hogy összeszenvedtük a mosnivalót, bepakoltuk a gépbe, elindult a program… majd felfedeztük a kimaradt fél pár zoknit, alsógatyát, farmert, meg gyakorlatilag a mosandó felét? Na, ilyenkor csak remélni mertük, hogy gyorsan lejár az első program, és minden kimaradó cuccot gyorsan kimoshatunk másodjára, mielőtt hazaér életünk párja, és letol, hogy ennyit nem vagyunk képesek megoldani egyszerre. Az új Samsung mosógépek elülső ajtaján (tudják, amit a macskák kör alakú tévének használnak, és lenyűgözve bámulják rajta a belül pörgő ruhákat) most van egy kis ablakocska, amit egyetlen nyomással kinyithatunk, ezzel egyrészt “pause” üzemmódba kapcsolva a masinát, másrészt utólag bepottyanthatjuk a kimaradt ruhákat. A művelet előtt meg elég ránéznünk a telefonunkra, ami naná, hogy a mosógéppel is össze van kötve, és megmondja, melyik mosásfázisnál tartunk, hány pedc van a következőig, és mikor érdemes pótolni a fél pár zoknit. Ugye, hogy ugye? És komolyan, még most sem hiszem el, hogy mosógépekről és hűtőkről írok, pedig de.
És akkor még nem is beszéltem a robotporszívóról, amivel kapcsolatban még időm sem volt malac vicceket gyártani a “minden versenytársnál nagyobb szívóerőről”, ugyanis máris azt mutogatták, hogy lehet vele kitakarítani úgy, hogy otthon se vagyunk. A kis robot ugyanis a kamerái és szenzorai segítségével feltérképezi a lakást, amiről kapunk egy csinos tervrajzot a telefonunkra. Itt jól elnevezzük az egyes helyiségeket (kisszoba, nagyszoba, Mordor, Csillagkapu), majd akár a munkából, vagy az utcáról bejelentkezhetünk a telefonos app segítségével, és elindíthatjuk Dudut, mondván, most irány a kisszoba, aztán öt perc múlva tessék átcuccolni a konyhába, és mire hazaérek, csillogjon a fürdőszoba is.
Végre a tévének azt a részét újították meg, amire igazán ráfért
Először volt a full HD, aztán a 3D, utána jött az okosítás, végül a 4K, meg a hajlított kivitel. Minden évnek megvolt a maga tévés őrülete, amiből hol tényleg lett divat, hol meg eltűnt az érdektelenség süllyesztőjében. A lényeg viszont az, hogy minden gyártó próbálta magát a tévét faragni és turbózni összevissza, és igyekeztek kitalálni, hogy majd mit akar a felhasználó. Vagy ami rosszabb, megpróbáltak valamilyen új technológiát beleszuszakolni, aztán elérni, hogy a felhasználó tényleg ezt akarja. Egyvalamire nem gondoltak sokáig, a tévéipar mostohagyerekére, a magára hagyott kis Vukra, a meg nem énekelt hősre: ez pedig a távirányító.
Meg úgy egyáltalán, a tévék vezérlése. Ott vannak ezek a csillagromboló tudású készülékek, és van hozzájuk egy olyan vezérlőeszköz, ami még mindig azon az elven működik, mint a robbanós Color Star infrás távkapcsolója, csak mivel bonyolultabb a tévé és több a funkció, rápakoltak még ötven-hatvan gombot.
Az idei Samsung tévés fejlesztések végre ezt helyezték a középpontba, és kaptunk egy olyan távirányítót, amin alig van pár gomb és tekerentyű. A funkciók felköltöztek a tévé kijelzőjére, ami úgyis hatalmas, szóval elfér rajta minden, ráadásul kifejezetten ízlésesen.
Ha mondjuk nézünk egy filmet az otthoni médialejátszóról, de közben be akarunk állítani egy felvételt egy meccsről, vagy épp csekkolnánk, hogy mi került fel Netflixre, nem kell többé zongoraversenyt lejátszani a kék-zöld-piros gombok tucatjain. Ehelyett, akár a film lejátszása közben megjelenítünk egy alsó menücsíkot, tulajdonképpen a tévé “start menüjét”, ahol jobbra-balra görgetve kiválaszthatjuk a nekünk kellő másik műsorforrást, vagy funkciót, közben meg alig kell pár gombhoz hozzáérnünk. Kényelmes, stílusos, már csak az érdekelne, hogy ez eddig miért nem jutott eszébe valakinek.
A tablet is megtalálta a helyét
A tabletes piac is mostanában kezd letisztulni végre. A kezdetekben a táblagépeket is mindenki úgy kezelte, mint egy nagyobbra húzott, kicsit erősebb okostelefont. Aztán jött a koppanás, hoppá, az emberek nem nagyon vesznek tabletet. De mégis miért vennének? Ugyanazt tudják, mint a telefon. Szóval elindult a piac a laptoppá alakítható hibridek felé, amik lehetnek tabletek, ha akarom (például jobb így filmet nézni a repülőn, amikor az előttem ülő rám hajtja az üléstámláját, és notebookkal esélyemse lenne elférni), de ha cikket írok a szállodában, máris ott a felcsatolható billentyűzet, nem kell a kijelző virtuális gombjain félregépelnem.
Most végre a Galaxy Tab sorozat is megtalálta a helyét az új felállásban: a Tab Pro S tulajdonképpen első látásra úgy néz ki, mint egy Microsoft Surface, csak épp szebb. Egyébként második látásra is. Windows 10 Home vagy Pro változatot futtat, Core M processzorra épül, épp ezért egyszerre energiatakarékos és viszonylag erős is egyszerre. A folyamatos munkára talán csak az összelógó, lapos billentyűk miatt nem száz százalékosan alkalmas, de egy cikket simán megír rajta az ember, a Háború és béke második részét legfeljebb majd nem ezen kezdem el. 10 órát simán kibír egy feltöltéssel, ráadásul az adaptív gyorstöltés miatt nem is kell utána órákig a falmalac mellé telepedni.
A laptop módba hajtogatható billentyűzetes borító kifejezetten jó kialakítású, bár mivel ebben sincs extra háttértár vagy plusz akku, ebben a felállásban is “fejnehéz” marad az eszköz, tehát ha nem egy sima lapú asztalon használjuk, néha haljamos eldőlni, vagy lötyögni a felületen. Az összhatás viszont nagyon egyben van, a Surface-hez képest sokkal inkább prémium hatást kelt, ráadásul ha tavasszal tényleg megérkezik a magyar boltokba, akkor még egy fegyvertény szól majd a Samsung hibrid mellett a Surface ellenében. Utóbbinak ugyanis még a sokadik generációját sikerült eljuttatni Magyarországig a Microsoftnak, khm, khm.
Gerilla harcmodor
Természetesen, ahogy írtuk is, a legnagyobb év eleju durranás még várat magára bő egy hetet, így a Galaxy S7-ből még egy apró csücsköt sem mutattak, de ez várható is volt. Mobilos szinten inkább a Galaxy VR-re feküdtek rá (itt főleg 360 fokos filmekkel és a monument Valley fejlesztőinek ultrahangulatos új játékéval lehetett próbálkozni), valamint a Gear S2 okosórából mutogattak platina és rózsaarany bevonatú prémium modelleket.
Az viszont megint csak egy kifejezetten érdekes stratégia, amit leginkább a mobilos fejlesztéseknél lehet megfigyelni: a Samsung (mint minden más gyártó) mindezidáig a “vedd meg az én telefonomat, aztán vedd meg hozzá az én okosórámat és használd rajta az én alkalmazásaimat” jellegű frontális letámadást alkalmazta, most azonban finom átkaroló hadműveletekkel és gerilla harcmodorral próbálkozik. Valószínűleg rájöttek, hogy például egy haláláig hű iPhone-addikt felhasználót sosem tudnának áttéríteni egyből egy Galaxy S akármennyire, ellenben az ilyet is meg lehet fogni extrákkal. Az okos hűtő, mosógép és minden egyéb eszköz, valamint az okosórák és fitness eszközök szépen kapják a multieszközös támogatást, tehát simán együttműködnek iPhone-nal, meg lényegében bármivel. Tehát oké, ne legyen első körben Samsung mobilod, de használd vele a Samsung cuccokat, szeress bele azokba az appokba és kütyükbe, amiken Samsung logo van, és szép lassan hátha beszippant a koreai varázslat. Bátor, trükkös és okos terv, akár be is válhat.
Emellett az üzleti felhasználókra is ügyesen céloz a Samsung. Konkrétan szakít azzal a mostanában divatos okoskodással, hogy egy csomó gyártó pont azt mondja: hagyjuk a konzumer piacot, a vállalati szegmensben van a pénz, oda kell fókuszálni. Erre mit mond a Samsung: de könyörgöm, a felhasználó a cégnél is pont ugyanazt akarja használni, mint otthon, azt a telefont, azt az okos megoldást, azt a hibrid laptopot. Nem valami porosabb, szürkébb, egyirányúsított üzleti megoldást. Szóval ebben a szegmensben a korai gyártó célja az, hogy a vállalatoknak is ugyanazt adja el, amit az egyéni felhasználóknak. Ügyes.
Összességében tehát egy jóval letisztultabb, kompaktabb képet kaptunk az idei Samsung tervekről, és még ha egyes elképzelések az otthoni mércével mérve nagyzolónak is tűnhetnek, látszanak az új irányok. Okos otthon, valamint mindennel együttműködő minden más (középpontban a mobillal természetesen). Érdekes lesz végigkövetni, hogy ez valóban az-e, amit a felhasználók akarnak, mindenesetre jóval életképesebb elképzelésnek tűnik néhány korábbinál, szóval állunk elébe.
Ezt a cikket még nem a hűtőgépen írom. De ki tudja, jövő ilyenkor mi lesz, most már bármit el tudok képzelni.
