Arról már írtunk a 24.hu techrovatának virtuális hasábjain, mire kell odafigyelni a számítógépekre, notebookokra leselkedő nyári veszélyek esetén és azt is megnéztük, mi a teendő az esőben használt telefonok és mobil eszközök megóvása érdekében, azonban a tél is tartogat veszélyeket. Persze egy nagy előnye egyértelműen van a hideg évszaknak a nyárral szemben: ugyan a hőgutában még mindig nem egyértelmű és általános a légkondícionálás használata, télen viszont teljesen magától értetődő, hogy fűtünk odabent, tehát lakáson, irodán belül viszonylag veszélymentes környezet várja a kütyüket. A problémák épp ott kezdődnek, hogy az egyre mobilabb használat miatt egyre több eszközt hurcolunk magunkkal és ezeket út közben is használjuk.
Megfagyott bitek
Alapvetően persze minden számítógéppel és számítástechnikai eszközzel kapcsolatban azt halljuk: minél hidegebb van, annál jobb. Tény, hogy a túlmelegedő processzorok és egyéb alkatrészek számára megváltás, ha nem hőgutában kell nagy nehezen szinten tartani a hőmérsékletüket, de azért “lefelé” is vannak határok.
Mindenképpen érdemes megkülönbözteti, hogy használni vagy csupán szállítani szeretnénk a hidegben eszközeinket. A legtöbb gyártó a garancia-papírokon vagy a használati utasításban kétféle intervallumot különböztet meg: a cikk írásához használt ThinkPad notebook például a gyártó szerint 5 és 35 Celsius fok között üzemeltethető biztonságosan, szállítani pedig -20 és 60 fokos külső hőmérséklet között lehet.
A hideg elsődleges következménye az egyes alkatrészek ideiglenes vagy akár végleges meghibásodása: az alacsony hőmérsékletekre például az LCD panelek, vagy épp az akkumulátorok tudnak igen érzékenyen reagálni, de a sok különféle alkatrészből álló alaplapok és egyéb alkotóelemek is tönkremehetnek, mivel a bennük lévő különféle anyagok más és más mértékben zsugorodnak össze a hideg hatására. Érdemes tehát minden “téli séta” előtt tájékozódni az adott eszköz ajánlott használati körülményeiről – ha a gyártó ezt külön nem jelzi a dokumentációban, okos ötlet lehet ügyfélszolgálat vagy szerviz tanácsát kérni.
Fontos az is, hogy egy hideg környezetben tett utazás után a meleg szobában vagy irodában ne kapcsoljuk be azonnal az eszközt: a hirtelen hőváltozás ugyanis szintén fizikai károsodást okozhat. Hagyjuk a gépet átlagos hőmérsékleten “pihenni”, és ha már tapintásra sem hideg például a notebook kijelzőjének felülete vagy alsó panelje, viszonylagos biztonsággal kezdhetjük használni.
Tél volt, hó esett, és jöttek a szervizek
Nem csak a hideg szed azonban “műszaki áldozatokat”. Havazásban sem érdemes használni a legtöbb eszközt, ne felejtsük ugyanis el, hogy a szilárdnak, könnyen lesöpörhetőnek tűnő hópelyhek valójában vízből vannak, a hatásuk tehát szinte megegyezik azzal, mintha esőben próbálnánk számítógépet, telefont használni. A gép borítására kerülő hópelyhek, de akár a szemmel láthatatlanul megfagyó pára és dér már fagyott formában is rövidzárlatokat és egyéb hibákat okozhat az eszközök belsejében, ráadásul a meleg belső alkatrészek hőjétől megolvadva már tényleg víz formájában indul a belső károkozás.
Ne higgyük ráadásul, hogy csak “nyitott” házban vagy borításban lévő eszközök károsodhatnak így. Érdemes kipróbálni hogy pár órára kint hagyunk egy tokjába csukott CD-t vagy DVD-t az ablakpárkányon: ha bevesszük, észrevehetjük, hogy a lemez felszínét a csukott tok ellenére pára borítja. A számítógépházak és a telefonok borításai is így működnek, egyikük sem zár hermetikusan, kivéve a kifejezetten ilyen célokra tervezett modelleké (itt se keverjük össze azonban a cseppállóságot a vízállósággal). A billentyűzet nyílásain, a periféria-csatlakozókon és a ház illesztésein akkor is beszivároghat nedvesség, ha azok rései szemmel nem is láthatók.
Érdemes tehát a hidegben való szállításhoz is meleg, lehetőség szerint vízhatlan csomagolást (notebook-táskát, telefontokot, vagy egyéb megoldást) választani, és lehetőleg a kulcsaink keresgélése közben ne a hóba támasztani a papírdobozban hordozott PC-t…
