Hivatalosan a mai napon startol el a Windows 10, amely az előzetesen kiadott próbaváltozatok alapján valóban nagy ugrásnak tűnik a kissé felemásan fogadott Windows 8-hoz és 8.1-hez képest. Visszatér a Start menü, ráadásul speciális formában, eltűnik az Internet Explorer és egy ígéretes, új böngésző lép a helyébe, és még sok más érdekesség várja a felhasználókat, de jó kérdés, hogy rögtön fejest kell-e ugrani a telepítésbe. Nézzük a pro és kontra érveket.
Elsőre semmi sem az igazi?
A legtöbb “szaki” minden rendszernél azt mondja, sose telepítsünk teljesen friss rendszert, várjuk meg az első nagy javítócsomagokat, Windows verziókból pedig SP1 előtt inkább ne is próbálkozzunk. Régebben lehetséges, hogy igaz volt mindez, viszont a mostani kiadás előtt sűrűn megjelenő, nagy tömegek által tesztelt próbaverziókkal igyekeztek már az 1.0 változat előtt minden problémát megszüntetni. Ráadásul a Windows 10 az első olyan Microsoft rendszer, amelyhez nem lesznek javítócsomagokkal összepakolt későbbi változatok, hanem a mobil rendszerekhez hasonlóan folyamatosan érkeznek majd a javítások és frissítések. Tehát ha felbukkan valamilyen probléma, gyakran még napokat sem kell várnunk az orvoslására, nem hogy egy következő verzió érkezéséig eltelő hónapokat.
A régi jó dolgokból nem marad semmi?
Sokszor az tartott vissza sokakat a rendszer frissítésétől, hogy a PC-k alkatrészeihez és kiegészítőihez az új rendszer megjelenésekor még nem álltak rendelkezésre jó meghajtószoftverek. Szerencsére itt is úgy tűnik, hogy használtak a tesztverziók, mivel a hardvergyártókhoz már jó előre eljutott a Windows 10, hogy a megjelenés időpontjára készen legyenek a driverekkel. Esetleges régebbi, már nem gyártott hardverelemek esetleg nem kapnak külön Windows 10-es meghajtót, ám a Windows 8.1-es driverek ilyenkor nagy eséllyel működhetnek. Ahhoz, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy a gépünk minden alkatrésze kompatibilis lesz az új rendszerrel, a frissítéskor elindítható segéd áll rendelkezésünkre, amely előzetesen megvizsgálja a gépet, és jelzi, ha valamilyen komponenst egyelőre nem támogat a rendszer.
Úgyis minden működik a régi rendszeren
Ez tény, legalábbis egyelőre, hiszen a mostanában futó windowsos szoftvereket mind az eddigi változatokkal kompatibilisre készítették. Lesz azonban egyre több olyan, ami már csak Windows 10 alatt fut, vagy csak ott dolgozik teljes pompájában. Ilyen például a hangvezérelhető Cortana digitális asszisztens, vagy épp az Internet Explorert végre leváltó, és a konkurens böngészők egyre inkább erőforrás-zabáló működésével szembemenő Edge, amely az eddigi tapasztalatok alapján villmágyors, és a felesleges sallangok lenyesése miatt biztonságos is. Emellett a jövőben érkező játékok egyre nagyobb hányada vált majd a Windows 10-ben bemutatkozó DirectX 12-re, amely a korábbi rendszerekre nem lesz elérhető.
Megint valami, ami felzabálja a tárhelyet?
Szerencsére erről szó sincs. A Windows 10 még a kifejezetten “óvatos” méretűre faragott 8.1 Update 1-nél is kevesebb helyet foglal a merevlemezen, vagy akár a szűkös kapacitású SSD-ken. A 32 bites változat közel másfél, a 64 bites verzió pedig 2,6 gigabájttal kevesebb helyet igényel, mint a legutóbbi Windows, többek között a tömörített rendszerfájloknak és az átfaragott helyreállítási metódusnak köszönhetően. A közvetlen hardverkezelés is finomodik, így memóriából is “kevesebbet eszik” a Windows 10.
