Ha saját magunkról van szó, egy csomó tippet már betéve tudunk a nyárról, a hőségről és a napfényről. Igyunk sokat, védekezzünk a 11 és 15 óra közötti közvetlen napfénytől, napszúrás ellen hordjunk sapkát – de azt vajon hányan tudják, hogy ilyenkor a számítógépekre, mobil eszközökre is legalább ennyire oda kell figyelni?
Lehet, hogy a szeptember óta szinte folyamatosan őszies időben megfeledkeztünk már a kánikula és a tűző nap áldatlan hatásairól, most azonban itt az idő a felkészülésre. Az alábbiakban néhány, triviálisnak tűnő, de nagyon is fontos hőségelkerülő tippet adunk eszközeink egészsége érdekében.
Kifulladásig
Érdemes egyszer megnézni, mit ajánlanak a különféle számítógép- és mobileszköz-gyártók az adott kütyü működésével kapcsolatban optimális hőmérsékletnek. Rögtön látható, hogy bizony a legtöbb eszköz sem a durva mínuszokat, sem pedig a tojássütő forróságot nem szereti: az extrém kondíciók miatt “jobb esetben” a működés közben jelentkezhetnek hibák, de még rosszabb, ha teljesen “elpusztul” a hardver a nyári hőségben.
A legelső pont épp ezért legyen az, hogy tikkadó gépünket valamilyen jól szellőző helyen működtetjük. Még mindig egy csomóan tuszkolják be a torony PC-házakat az asztalok alá, vagy különféle bútorboltok által “számítógépasztal” néven csúfolt borzadályokba, ahol a légáramlás szinte egyenlő a nullával. Márpedig, ha a szerencsétlen gép ventillátorai csak azt a kevéske, egyre melegedő levegőt keringetik, amely megszorul az asztal alatt, akár nincs is értelme a léghűtést alkalmazni – a processzor geek nyelven szólva “megsül”, és egy idő után jön a kék halál a monitoron, esetleg folyamatos leállások, újraindulások… vagy újra sem indulások.
Tátott száj, nagy levegő
Persze nem elég, ha kitesszük a gépeket “szellőzni”, a tiszta légutak ugyanolyan fontosak. Nézzük meg, hogy a levegő keringetésére szolgáló rések, szellőzőnyílások és rácsok nincsenek-e eltömődve. A házi por ugyanis alattomos jószág, akár hetek alatt is kiterjedt porcicákkal boríthatja be a légutakat, ha pedig valaki akár egy évig nem néz rá a gépe hátuljára, addigra kellemes méretű por-város épül fel a titkos helyeken.
Persze nem csak a nagy PC-k vannak veszélyben, hanem a jóval vékonyabbra szabott notebookok és egyéb mobil eszközök is. A legtöbb laptopban még van ventillátoros hűtés, ehhez a levegőt különféle helyekről veszik – a legtöbb esetben a készülékházak alján vagy hátulján találunk keskeny lamellákat vagy rácsokat. Egyrészt fontos, hogy melegben ne közvetlenül az asztalra (és főleg ne valamilyen ágyneműre, műbőr fotelre) tegyük a működő eszközt, ekkor ugyanis eltömjük a levegő útját, és tovább melegítjük a gép belsejét. Akár házi minimál-barkács módszerrel is élhetünk, a notebook széleit például egy-egy könyvvel megtámasztva, de ha igazán törődünk a gép egészségével, érdemes beruházni egy hűtővel kombinált notebooktartóba.
Egy ilyen kiegészítő egyrészt stabil alapot ad a gépnek, akár ölben is dolgozhatunk így, miközben a pad kialakítása garantál egyfajta “légifolyosót” a notebook alján, amelyet külön ventillátor is hűt. Néhány ezer forintért már hozzájuthatunk használható darabokhoz, amelyek áramellátását maga a laptop biztosítja egy USB csatlakozón keresztül.
Napégés ellen… árnyék
Nem csak a meleg, de a közvetlen napfény is kellemetlen baleseteket tud okozni eszközeinknek. Az még talán a legkisebb probléma, ha a napon felejtett notebook vagy telefon műanyag borítása hullámosodik, vagy “hólyagosodik”, de a folyadékkristályos panelek (tehát tulajdonképpen a legtöbb ma használatos kijelző) számára halálos is lehet a közvetlen napsütés, ilyenkor a kis LCD-cellák annyira deformálódnak a hirtelen hőtágulás hatására, hogy a kijelző jellegzetesen “megfolyik”, és a későbbiekben nem reagál az eszköztől érkező megjelenítési parancsokra.
Figyeljünk tehát a kertben, ablakpárkányon hagyott notebookokra, de akár az autó szélvédője mögötti bölcsőben csücsülő okostelefonra is. Ha tehetjük, tartsuk árnyékban eszközeinket, ha pedig másképp nem tudjuk megoldani, takarjuk el előle a napot minél világosabb felülettel, amely a lehető legkevésbé szívja magába a meleget.
Esemény után
Ahogy arról is megoszlanak a vélemények, mennyire hasznosak az emberi bőr leégésére ismert különféle praktikák a tejföltől a természetgyógyász-praktikákig, a hőgutát kapott eszközökkel kapcsolatban is él egy csomó tévhit. A legordítóbb baklövés a forróságból a hűtőbe (vagy egyenesen a fagyasztóba) továbbítani az elpilledt notebookot vagy telefont. A gyors hőingadozás ugyanis talán még eggyel nagyobb kárt tud okozni, mint maga a hőguta: az akár 50-60 fokra felhevült telefont mínuszokba bedobva a készülék összes eleme villámgyorsan összehúzódik – természetesen a különféle anyagú és megmunkálású alkatrészek más és más mértékben. Ilyenkor aztán reped, törik, vagy akár örökre el is hallgathat kedvenc eszközünk.
Épp ezért, ha már megesett a baj, csak annyit tehetünk, hogy normál szobahőmérsékletre, árnyékos helyre visszük a balesetet szenvedett gépet, természetesen kikapcsolva, majd pedig türelmesen várunk, és fohászkodunk. Ha pedig már elfogadható hőmérsékleten is problémát észlelünk (vagy be sem kapcsol), sajnos a további barkácsolások helyett irány a szerviz.
