Egy 2014-es globális felmérésből, amelynek Magyarország is a része volt, kiderült, hogy a megkérdezett pénzügyi vállalatok 52 százaléka térítette meg az ügyfeleinek az internetes csalások következtében keletkezett károkat, anélkül, hogy a körülményeknek különösebben utánajártak volna. Továbbá kiderült, hogy a cégek közel egyharmada gondolja úgy, hogy a kiberfenyegetések során felmerült költségek alacsonyabbak, mint a védekezés költségei. Annak tudatában, hogy a kiberbűnözők egyre inkább az e-fizetéseket célozzák, ez a megközelítés jelentős pénzügyi károkat jelenthet az adott vállalatok számára.
Sok olyan szervezet, amely online fizetési felülettel rendelkezik, fel van készülve azokra a többletköltségekre, amelyeket a kibertámadások jelentenek. A megkérdezett pénzügyi cégek képviselőinek 28 százaléka és az online üzletek dolgozóinak 32 százaléka biztos benne, hogy az online pénzügyi támadások okozta károk – beleértve az ellopott összegek kártérítését – nem érik el a biztonsági megoldások telepítésének árát. Csupán a pénzügyi cégek 17- és az online piacterek 7 százaléka jelölte meg a vevők kárának megtérítését a kibercsalások három legsúlyosabb következménye között.
Mindeközben közel 4 millió Kaspersky Lab-felhasználónak kellett szembenéznie pénzügyi malware-rel, amely megkísérelte ellopni a pénzüket 2013-ban (18,6 százalékkal több, mint 2012-ben). 2013 decemberében számos észak-amerikai bank szenvedett 200 millió dollárt meghaladó kárt amiatt, hogy az ügyfelek bankkártyaadatai kiszivárogtak. Egyértelmű, hogy a kiberbűnözés folyamatos növekedése ahhoz vezet, hogy a cégek által fizetett kompenzáció meghaladja majd a pénzügyi tranzakciók védelmének díját és kompenzációs költségvetésük keretét is.
