Ősz a nátha, megfázás időszaka, az enyhe nappalokat sokszor igencsak hűvös esték váltják, ilyenkor bárki könnyen meghűlhet. A nátha az egyik leggyakoribb őszi betegség – a vírus modellezésében, mozgásának feltérképezésében nagy segítség a kutatók számára a szuperszámítástechnika. Néhány éve ausztrál kutatóknak sikerült szimulálniuk a nátha vírus viselkedését, ezenkívül pedig orvos-biológusok Magyarországon is számtalan esetben igénybe veszik kutatásaik során a hazai szuperszámítógépeket például a genetikai különbségek hatásainak felderítésének esetében is. Az idén zajló, közel 2 milliárd forintos “szuperszámítástechnika a felsőoktatásban” projektnek köszönhetően a hazai összkapacitás a négyszeresére nő, ami további lehetőséget nyújt majd a kutatók számára.
Műtéti eljárások szimulációja, diagnosztikai modellezés, fehérjék szerkezetének elemzése, rákkutatás, gyógyszerek fejlesztése: mind-mind olyan terület, amelyen már hazánkban is igénybe veszik a kutatók a szuperszámítógépek adta lehetőséget. Néhány éve a Szegedi Tudományegyetemen adtak át egy olyan modern informatikai eszközt, amit a helyi szakemberek többek között a speciális röntgenkészülékek modellezéséhez is igénybe vehetnek. A kutatók célja, egy olyan eljárás kidolgozása, amellyel csökkenthető a beteg és az orvos sugárterheltsége. Emellett a gyógyszerészeknek és az orvostudománynak is sok haszna van a modern technikából. A szuperszámítógépeknek köszönhetően csökkenthető a gyógyszerek fejlesztési ideje, nem beszélve a kísérletek számáról.
Magyarországon jelenleg is zajlik egy projekt, melynek eredményeként év végéig megnégyszereződik a hazai szuperszámítástechnikai összkapacitás. Ezt a gyakorlatra úgy lehetne lefordítani, hogy olyan teljesítménnyel bír majd a hazai rendszer, mintha a világ 7 milliárd embere kezébe venne egy-egy számológépet, és másodpercenként körülbelül 30 ezer műveletet hajtanának végre egyszerre.
