A vállalatok informatikai fejlesztései során négy területre, a mobil szélessáv, a felhő alapú számítástechnika, a Big Data és a “tárgyak internete” (IoT – Internet of Things) korszerűsítésére koncentrálnak – áll a Huawei most nyilvánosságra hozott elemzésében. A Global Connectivity Index (GCI) tanulmány az első olyan mennyiségi elemzés, amely nemzeti és ipari szempontból is vizsgálja a hálózati kapcsolatokat. Az index készítése során a cég 25 fejlett és feltörekvő ország tíz iparágából, köztük a pénzügyi, a gyártási, az oktatási, a közlekedési és a logisztikai ágazatokból származó adatokat elemzett. A kutatásba bevont országok a világ GDP-jének 78 százalékát, illetve a világ populációjának 68 százalékát teszik ki.
A szakértők 16 különböző mutatót vizsgáló elemzése szerint minden egyes GCI százalékpontos növekedés általában 1,4-1,9 százalékos növekedést hoz az egy főre jutó GDP-ben. A cég GCI vizsgálata így nem csupán azt állapította meg, hogy egy ország távközlési hálózati összekötöttsége összefüggésben van a GDP növekedés értékével, hanem azt is, hogy a fejlődő országoknál a nemzeti össztermék emelkedésénél mindez nagyobb százalékos arányt jelent. A vizsgált országok közül a jelenlegi hálózati összeköttetés és a GDP növekedés mértéke közötti összefüggést tekintve Németország áll a vezető helyen. A német elsőbbség az ország információs és kommunikációs technológiák (IKT) fejlesztésére irányuló erős elkötelezettségének és folyamatos beruházásainak köszönheti, amely versenyképes piacot teremt. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy az IKT fejlesztésekre fordított beruházások a fejlődő országok növekedését közvetlenül is felgyorsítják. Az elemzők szerint megfelelő központi-állami tervezéssel a potenciális hálózati összeköttetési lehetőségek teljes mértékben kiaknázhatóak és az IKT (infokommunikációs technológia) fejlesztések a nemzetgazdaságok növekedését segítik.
A tanulmány elemezte továbbá azt is, hogy az egyes vállalatok miként fektetnek be IKT-be, hogyan nyernek értéket belőle és miért van az, hogy míg egyes cégek digitális átalakuláson mennek keresztül, másoknál ez egyáltalán nincs napirenden. A vizsgálat eredményei alapján a vállalatok négy csoportra oszthatóak: átalakulók, stratégák, taktikázók és elmaradók csoportjára. Az átalakulók az üzleti fejlődés alapvető hajtóerejének tekintik az információs és kommunikációs technológiát, és folyamatos beruházásokkal, úttörőként alakítják át IKT modelljeiket. Az átalakulók közé tartoznak az olyan cégek, amelyek a pénzügy, az oktatás, illetve az olaj- és gázipar, valamint a gyártás iparágban dolgoznak.
A GCI szerint a vállalatok 65 százaléka tervezi IKT befektetéseinek növelését a következő két évben. A fejlődési rangsor élére pedig valószínűleg a pénzügyi cégek kerülnek, mivel közel háromnegyedük úgy nyilatkozott, hogy több mint 5 százalékkal szeretnék növelni IKT befektetéseiket az elkövetkezendő két évben. A vállalatok informatikai fejlesztései során négy területre, a mobil szélessáv, a felhő alapú számítástechnika, a Big Data és a “tárgyak internete” (IoT – Internet of Things) korszerűsítésére koncentrálnak. Előrejelzések szerint 2020-ra a globális IKT-kiadások nagyjából 5000 milliárd dollárra emelkednek. Manapság a hálózaton alapuló IKT technológiák főként támogató rendszereket jelentenek, ám azzal, hogy az IKT egyre inkább a termelési rendszer részévé válik, a mai hagyományos szerepe átalakul, s értékteremtő rendeltetése lesz. A hálózati kapcsolat egy új termelési tényezővé válik a föld, a munkaerő, a tőke és a technológia mellett.
Prognózisok szerint 2025-re közel 100 milliárd hálózati kapcsolat jön létre világszerte, amelyek 90 százaléka nem az emberektől, hanem intelligens szenzoroktól származik majd. Ez a növekedés annak lesz tulajdonítható, hogy a világhálós kapcsolatok jobb kihasználása révén a vállalatok számára lehetőségek tárháza nyílik meg. A hálózati kapcsolatokat hasznosítva korszerűsödnek az üzleti folyamatok, csökkennek a költségek és növelhető a hatékonyság.
