Kezünkben a mobilunk, az akksi remekül fel van töltve, minden rendben működik, de csak első blikkre. Merthogy például nem tudunk hívásokat indítani? Vagy megszakadnak a beszélgetések? Vagy esetleg nem megy az okostelefon elméletileg villámgyors 4G mobilnete? A Telenornál járva ezen jelenségek hátterére kaptunk válaszokat.
Mint megtudtuk, a mobil szolgáltató ügyfélszolgálatára évente több millió bejelentés érkezik, ezek közül azonban csak néhány százezer esetben szükséges intézkedni operátor fronton. Az okostelefonok széles körben történő elterjedése ugyanis rengeteg olyan problémát hozott magával, melyről nem a szolgáltató tehet. Ilyen például, amikor az előfizető képtelen rendesen beállítani a mobilját, vagy amikor egy esetleges Facebook leállás esetén azt hiszi, hogy a szolgáltatójának a mobilnete halt le. Az átlag júzer ugyanis a Facebook alkalmazás leállása esetén még véletlenül sem nézi meg, hogy a böngészőben más weboldalak esetleg bejönnek-e, és sokan közülük máris a Telenort hívják, hogy miért nem megy a mobil szélessáv? A megszakadó, vagy fel nem épülő hívásokról pedig sok esetben nem az operátor tehet, hanem a beszélgetőpartner, aki egyszerűen kinyomja a nem kívánt hívásokat.
Természetesen azért sok esetben valós hálózati problémákba is belefuthatunk, de ilyenkor sem feltétlenül a szolgáltató a hibás. A hálózati gondoknak mintegy kétharmadát például az okozza, hogy egy adott településen előre be nem jelentett karbantartási munkák miatt áramszünet van, és emiatt a saját áramforrásokról csak minimális ideig működni képes bázisállomások leállnak. Vannak ugyan kísérletek az állomások megújuló energiával történő táplálására, ezek azonban olyan drága megoldások, melyek adott esetben csak 20 év alatt térülnek meg. Sok esetben a színesfém tolvajok “áldásos” tevékenysége okoz gondokat a mobilszolgáltatóknak, ezenkívül pedig arra is volt már példa, hogy különböző mezőgazdasági tevékenység miatt olyan por keletkezett, hogy amiatt eltömődött a bázisállomások szellőzése és túlmelegedés következett be.
Ezen kívül extrém esetek is előfordulhatnak: egy fővárosi férfi nemrégiben egy illegális jelzavaróval blokkolta az összes operátor szolgáltatását, akit aztán szerencsére sikerült viszonylag gyorsan lefülelni. Azt is Dr. House-szintű nyomozással lehetett csak kideríteni, miért szakad meg egy adott lakásban öt percenként a hívás, végül kiderült, hogy a “jelzavaróként” is működő, közel elhaladó trolibuszok okozzák az anomáliát.
Ha nem a Facebook halt le, nincs lokális áramszünet és elborult elméjűek sem zavarják a szolgáltatást, akkor nagy valószínűség szerint pont egy olyan cellahatáron tartózkodunk, ahol nincs átfedés a bázisállomások között, vagy esetleg egy váratlanul kialakult helyzet, vagy koncert/rendezény miatt hirtelen hatalmas terhelést kap a hálózat. A Telenor az ilyen helyzetek ellen többek közt új bázisállomások üzembe helyezésével küzd: idén eddig már több mint 600 új egységet helyeztek üzembe, és év végére ez a szám várhatóan az 1000-et is át fogja lépni. Egy-egy új állomás átlagosan mintegy 1,5-2 év alatt üzemelhető be – azért ilyen lassú a folyamat, mert 8-10 hatósági engedélyt kell megszerezni ilyenkor, ezenkívül pedig a helyi lakossággal és a társszolgáltatókkal folytatott egyeztetések is el szoktak húzódni. Az eddigi negatív rekord 9 esztendő volt, vagyis ennyi idő telt el az egyik bázisállomás megtervezése és üzembe helyezése között. A Telenor büszke arra, hogy hazánkban egy-egy tornyot egyszerre több szolgáltató is használ, tehát a külföldi példákkal ellentétben nem sorakoznak egymás mellett a különböző operátorok saját tornyai.
Summa summarum a Telenor – a többi szolgáltatóhoz hasonlóan – gőzerővel fejleszti hazai hálózatát, és egyelőre csak bízni tudunk abban, hogy hamarosan nem a néhány helyen akár 150 Mbit/s-re képes hálózatokra lesznek büszkék a hazai operátorok, hanem arra, hogy a néhány Mbit/s-os szolgáltatás ténylegesen országszerte stabilan elérhető.
