Az interneten folyamatosan nő a videófogyasztás, egyre többen, egyre többet néznek., a videókészítés/feltöltés viszont sokáig nem tartott lépést ezzel a fejlődéssel. Az utóbbi év egyik legfontosabb trendje – ami 2014-et is meghatározza majd – a főleg telefonos alkalmazásokra épülő rövidvideó-megosztó szolgáltatások ugrásszerű terjedése. Ezek közé tartozik a Vine, a Coub, az Instagram videó és tulajdonképpen a renenszánszukat élő animált gifeket is ide sorolhatjuk. A rövidvideós szolgáltatások lényege az, hogy pillanatok alatt lehet elkészíteni, feltölteni és megosztani egy videót. Amit ráadásul megnézni is nagyon rövid ideig tart – ez szintén előny.
Ahogy a felhasználók egyre több rájuk zúduló információval szembesülnek, egyre rövidül az attention span, azaz egyre rövidebb, intenzív ingerekre kapják fel a fejüket, és nem kitartóak a tartalomfogyasztásban, hanem gyorsan továbbugrálnak új dolgokra. A rövid szövegek, képek és a rövidvideók ezt a trendet próbálják kiszolgálni.
A rövidvideók általában loopolva jelennek meg, tehát addig nézzük őket, ameddig akarjuk, viszont nagyon rákoncentrálnak a téma néhány másodpercére, mémszerűen hangsúlyozzák őket. A legtöbb rendszer saját közösségi szolgáltatásként működik, tehát pl. az Instagramhoz hasonlóan követhetjük nyomon ismerőseink ügyködését. A megosztás így azonnal meg van oldva, de természetesen weboldalba építeni vagy Facebookra/Twiterre/Tumblrre küldeni is pofonegyszerű ezeket. A szolgáltatások népszerűségére jellemző, hogy a Vine-t a Twitter, az Instagramot pedig a Facebook vásárolta meg tavaly egymilliárd dollárért, előbbinek 40, utóbbinak 150 millió felhasználója van.
Természetesen a trend nem hagyta érintetlenül az üzleti kommunikációt sem. A marketingszakemberek sem kerülhetik meg azt a trendet, hogy a nagyon rövid videós üzenetek váltak a leghatékonyabb netes kommunikációs formává – a médiumok közül a videó képes a legerősebb érzelmi hatást kiváltani, ráadásul a fésületlen stílusban rögzített kisfilmek előállítási költsége is alacsony. Az sem utolsó szempont, hogy a rövidvideók készítése és fogyasztása elsősorban a fiatalok körében népszerű. Nagyon.
2013 februárjában egy török újságíró hatmásodperces Vine videókba sűrítette a törökországi USA nagykövetség elleni bombatámadás utáni eseményeket, ami újabb területeket hódítoitt meg a műfajnak.
Az animált gif
Az animált gif az internet hőskorában élte virágkorát, majd évekig nem nagyon hallottunk róla, megmaradt a nagyon gagyi amatőr honlapok díszítőelemének. Aztán meglepetésre 1-2 évvel ezelőtt újra feltűnt, és ma reneszánszát éli. A gif újkori népszerűsége mögött az áll, hogy minden nagyobb hírportál szeretne videót vagy legalábbis mozgóképet adni az olvasóknak, lehetőleg már a címlapon és lehetőleg emészthető formában. Ha egy magazin nyitóoldalán elindul tíz videó egyszerre, az lehalasztja a számítógépünket, elviszi a sávszélességet és a hangzavar elüldözi az olvasót.
Az animált gifek sokkal kevesebb erőforrást fogyasztanak, mint egy beágyazott flash-es vagy HTML5 videó, némák, ki tudják emelni azt a néhány másodpercet a hírből, ami fontos, és nem utolsósorban egyszerű eszközökkel elkészíthetők. Mégcsak nem is kell letöltenünk szoftvereket, a gifek online eszközökkel is elkészíthetők és szerkeszthetők (pl. ezgif.com, lunapic.com).
A gifnek egyébként vannak korszerűbb alternatívái, pl. a GFY (http://gfycat.com/), ami HTML5 videókat készít a hagyományos gifekből úgy, hogy a méretük kisebb lesz, mint az eredetié, de még nem látni, hogy ezek átveszik-e a gif helyét a weben.
Vine
A Vine a legrégibb sikeres rövidvideó-megosztó. Az egyik első alkalmazás volt, ami a videómegosztást app alapokra helyezte, felismerve azt, hogy egy videószolgáltatásnak nem elsősorban a funkcióival kell hódítania, hanem azzal, hogy mobiltelefonon egyszerű a használata, illetve azzal, hogy nagyon könnyen be lehessen gyűjteni ismerőseink interakcióit.
A cég 2012-ben alakult, az alkalmazás 2013 januárja óta elérhető iPhone-on és fél évvel később Androidra is kijött. Maximum hatmásodperces videókat lehet közzétenni (de ezeket több videóból vagy jelenetből vághatjuk össze, és fázisonként felvett animációkat is könnyű csinálni vele). A Vine népszerűségére jellemző, hogy a Youtube-ra feltöltött Best of Vine válogatások nézettsége több milliós, az alábbi pl. 24 milliónál tart: A Vine-t egyébként még 2012-ben felvásárolta a Twitter potom 30 millió dollárért. A videókat weben is meg lehet nézni, a https://vine.co/ címen. A cégek hama felfedezték a Vine erejét és a virális terjedés potenciálját a marketingben, a Dunkin Donut már készített Vine-ban 6 másodperces tévészpotot. Mint minden új eszközt, a Vine-t is sokan használták pornó továbbítására, ezt a Twitter idén márciusban végül megtiltotta a szolgáltatás felhasználási feltételeiben.
Snapchat
A Snapchat elsősorban privát üzenetek továbbítására szolgál, azzal a fura megkötéssel, hogy a címzettek a Snachaten kapott fényképet vagy videót (Snap) csak néhány másodpercig láthatják, aztán az örökre elveszik, nemcsak a telefonról, de a cég szervereiről is törlődik (bár természetesen vannak olyan appok, amik segítenek mégis lementeni a snapchates tartalmakat). A fenti megkötés természetesen az alkalmazás nagyon privát, intim felhasználását erősítette, a kommunikáció jelentős része zajlik párok vagy közeli ismerősök között, rengeteg a szelfi és csupán a napi 60 milllió Snap 30%-át küldik egynél több címzettnek. Eleinte döntően tizenévesek használták, mostanra ez már kevésbé jellemző.
A Snapchat régi szolgáltatás, már a rövidvideók dimenziójában, 2011 szeptembere óta elérhető, maximum tízmásodperces videókat küldhetünk vele, de sokan egyszerűen fotómegosztásra használják. Tavaly a Facebook lés a Google is megpróbálta felvásárolni a szolgáltatást iszonyatos áron (3 illetve 4 milliárd dollárt ajánlottak érte), de a Snapchat egyelőre nem hagyta magát, és csak kisebb befeketői pénzeket szív magába.
Instagram video / Instavid
A fotómegosztás klasszikusa, a 2010-ben indult Instagram sokáig nem lépett be a videós piacra, maradt az állóképeknél. A Facebook 2012-ben egymilliárd dollárért felvásárolta a céget, tavaly nyáron pedig lehetővé tették végre a videómegosztást is, az időkorlát itt 15 másodperc.
Érdekes, hogy az Instagramot nem forgatta fel gyökeresen a dolog, hatalmas felhasználói bázisa ellenére sem igazán tudott versenyre kelni a többi rövidvideó-megosztóval, megmaradt továbbra is elsődlegesen fotómegosztónak, ahol a felhasználók nagyon rossz képeikből készítenek műalkotásaikat a beépített szűrők segítségével.
Coub
A Coub aránylag új játékos a piacon, két orosz fejlesztő, a Glabkodorov testvérek (https://medium.com/@varezhka) készítették és az Eredet (Inception) egyik szereplője (a DiCaprio alakította Cobb) után nevezték el. 2012 végén indult és tavaly lett igazán népszerű, napi 1-2 millió egyedi látogatóval (bár a felhasználók többsége egyelőre orosz).
A Coub megközelítése annyiban más, hogy nem a mobilra koncentrál, hanem a webre (iPhone-ra már kijöttek videókészítő alkalmazással, Androidon egyelőre csak nézegetni lehet a Coubokat), a honlapon (http://coub.com) igyekszik megmutatni a kisfilmeket, és itt lehet feltölteni és vágni is, nincs szükség külön szoftverre. Így sokan nem saját videóikat töltik fel, hanem létező hosszabb videókból vágnak ki kisebb darabokat, remek eszközt teremtve ezzel a mémkészítésre. A videók 10 másodpercesek lehetnek, de tehetünk alájuk zenét, ami nem loopolódik, hanem teljes egészében meghallgatható. A Coub videókat elsősorban oldalakba beágyazva használják, tehét kevéssé közösségi, inkább tömegmédia.
