A Jon Kellar, a Dél-Dakotai Bányászati és Műszaki Egyetem munkatársa által vezetett kutatócsoport által kifejlesztett speciális QR-kód olyan nanorészecskékből áll össze, melyeket kék és zöld fluoreszkáló tintával együtt vinnének fel a papírpénzre. Persze fejlesztésük akár műanyagon és üvegen is megállja a helyét, ráadásul a felvitelhez nincs másra szükség, mint egy aeroszol tintasugaras nyomtatóra.
Az egyszerű CAD-eszközökkel megalkotott négyzetes vonalkód láthatatlan marad, amíg egy infravöröshöz közeli lézerrel meg nem világítják. Ez a módszer – bár régóta ismert – attól zseniális, hogy a látható fénytartományon kívüli hullámhosszal tudják a nanorészecskéket arra rábírni, hogy a látható tartományon belüli jelenjenek meg. Miután a QR-kód láthatóvá válik, egy szkenner beolvassa és megválaszolja az eredetiséggel kapcsolatos kérdést.
Kellar az AFP-nek adott nyilatkozatában külön kiemelte, hogy a módszert jelentős kopásvizsgálatoknak tették ki, magyarul nem kell senkinek attól félnie, hogy a farzsebében meglapuló bankó hamisítvánnyá „változik”.
