A Linköpingi Egyetem szerves elektronikával foglalkozó csoportja már a korábbiakban kifejlesztett olyan tranzisztorokat, melyek képesek voltak pozitív, illetve negatív töltésű ionok, valamint biomolekulák szállítására. Klas Tybrandt, az egyetem egy doktoranduszának mostani újítása a különböző tranzisztortípusok egyesítése volt, amellyel szilíciumalapú elektronikához hasonló eszközt hozott létre – azzal az el nem hanyagolható különbséggel, hogy a töltést kémiai anyagok továbbítják.
Hogy mindez mire jó? Nos, egy ilyen szerkezet az elektronika helyett az emberi test sejtjeit is képes lehet irányítani. Magnus Berggren professzor, a kutatócsoport vezetője gyakorlati példával illusztrálta a fejlesztés jelentőségét. “Például lehetőségünk van jelet küldeni olyan izmok szinapszisaihoz, ahol a jelzőrendszer valamiért nem működik. Tudjuk, hogy a chipünk képes olyan általános ingerületátvivő anyagokkal együttműködni, mint az acetilkolin.“
Az áttörő erejű fejlesztés azonban nemcsak az emberi testben, hanem az elektronikában is hasznosulhat. Lelki szemeink előtt már biológiai számítógépéket látunk, ráadásul már készül is a genetikai merevlemez.
