Ha valaki nem ismerné, az először 1768-ban megjelent Encyclopaedia Britannica az angol nyelvterületek Révai nagylexikonja, az offline világ Wikipédiája volt az elmúlt 244 évben – hétfőn jelentették be, hogy bár a meglévő készleteket természetesen még értékesítik, frissített kiadásra már nem érdemes várni. Legalábbis a nyomdából.
S bár a közlemény megpróbálja alulértékelni a döntést – “ez is csak az emberi tudás evolúciójának egy állomása” -, mégsem mehetünk el amellett szó nélkül, hogy a lexikon az online világba kényszerült.
A munka persze nem áll meg, a szerkesztők és az ezernyi szerző mostantól a Britannica Online felületére koncentrál, ami a következő egy héten keresztül ingyenesen elérhető. Igen, a szolgáltatás – szemben a Wikipédiával – fizetős, azonban a Britannicába olyan neves szerzők is írtak, mint Albert Einstein vagy Sigmund Freud.
(Igen, belátjuk, hogy Einstein és Frued ha akart volna, se tudott volna a Wikipédiába írni, pusztán arra akartuk felhívni a figyelmet, hogy a Britannica szó szerint megéri a pénzét, míg a Wikipédia – bár rajongói és támogatói vagyunk – esetenként hagy némi kívánnivalót maga után.)
