Az „Erőszakos videójátékok erőszakos bűncselekményekre kifejtett hatásának megértése” címmel publikált jelentés (természetesen sarkítva) úgy foglalható össze, hogy a gémerek azért nem erőszakoskodnak az offline világban, mert nincs is idejük erre, mivel ugye számítógépen játszanak.
A szerzők azzal érvelnek, hogy figyelembe véve a játékokkal töltött időt, arra a következtetésre kellene jussunk, hogy az erőszakos játékok miatt épp csökkent az erőszakos bűncselekmények száma.
Alapvetően arról van tehát szó, hogy míg az erőszakos játékok ugyan kiválthatnak agressziót, az emberek általában a felgyülemlő érzelmeket is a virtuális világban vezetik le. Következtetésképp, ha adódna is bizonyíték arra, hogy egyik vagy másik bűnöző az erőszakos játékok miatt vált elkövetővé (egyelőre továbbra sincs kézzelfogható összefüggés), a nagy átlagot tekintve az embereknek jót tett, hogy kiélhetik agressziójukat, még ha ezt „játékos” formában is teszik.
Mindig is tudtuk, hogy a gyerekkori Doom jó hatással volt ránk.
