Persze a patronban nem színes tinta volt, hanem réz, indium, gallium és szelén, azonban a 3D-nyomtatók korában megdöbbentő, hogy egy régebbi technológia hártyavékonyságú napelemek készítésére alkalmas.
Ha ez még nem volna elég, az ezzel az eljárással nyomtatott napelem számos szempontból jobb, mint az eddigi próbálkozások. Először is hatszor hatékonyabban képes a nap erejét elektromosságá alakítani, mint az általunk májusban bemutatott nyomtatott napelem, másrészt a szükséges nyersanyagok mennyisége is 90%-kal kisebb, mint egy hagyományos, szilíciumból készült celláé. Ez utóbbi különösen fontos azért, mert a gyártáshoz szükséges anyagok egy része igen drága, vagyis a tömegtermelés megkezdéséhez elengedhetetlen a költségek csökkentése.
Az alacsony árak és az így gyártott napelemek vékonyságának köszönhetően arra is lesz lehetőség, hogy a hagyományos tetőcserepekbe eleve beépítsék ezeket a napszívó cellákat.
