A 16 OECD-országban végzett felmérés megértéséhez azonban fontos hozzátenni, hogy a korábbi eredmények szerint Magyarország utolsók között szerepel a szélessávú internet-hozzáférés tekintetében, s ennek nyilvánvaló kapcsolata van a mostani eredménnyel.
A diákoknak egy tipikus keresőoldalon kapott találatok alapján kellett kérdésekre válaszolniuk, az olvasott cikkek fő gondolatait meghatározniuk, oldalak között lépkedniük, elektronikus levelezést és fórumot használniuk. Az érintett országok átlagpontszáma 499 volt, ami megegyezik a nyomtatott szövegértés vizsgálatakor kapott eredménnyel, míg Magyarországon csak 468 pont, szemben az írott szövegeknél mért 494-gyel.
A képességi szintek kapcsán a magyar diákok 73 százaléka érte el a minimális szintet, míg más OECD országokban ez 83 százalék volt. A kiemelkedő szintet a magyar diákok 5 százaléka érte el, a más országokban mért 8 százalékkal szemben.
