A Lytro ráadásul nemcsak a fókuszálással, hanem a fényviszonyokkal és bármely más, fényképezés előtti beállítással és figyelembe veendő körülménnyel leszámolna. Az ötlet alapvetően egészen egyszerű: a kamera ahelyett, hogy a felhasználó által beállított képet mentené le, fogja magát, és annyi információt próbál befogadni, amennyire csak képes. Ennek következtében a végeredmény egy végtelenül módosítható kép.
Magyarul a fókuszt, fényviszonyokat és minden mást nem a fényképezés előtt, hanem utána tudjuk megadni, így egyetlen felvételben annyi kép rejlik, amennyit ki tudunk belőle hozni.
Az ember azt hinné, hogy az ilyen fényképek hatalmas helyet foglalnának, de a technológia feltalálója szerint a képek nem lennének sokkal nagyobbak a most használtaknál. Ez annak lenne köszönhető, hogy a munka oroszlánrészét a kamerába szerelt processzorok végeznék el.
S míg maga az eszköz csak 2011 végén válik elérhetővé, a gyártó rendelkezésre bocsátott nem kevés példát – hiszen egy kép többet ér ezer szónál. Hát még egy tucat.
Ahova kattintunk, oda fókuszál:
