A csillók – ha valaki egy ideje nem járna már biológia órára – a sejtek sejthártyájából kiemelkedő, egymás mellett sűrűn elhelyezkedő rövid nyúlványok, kvázi mikroszkopikus szőrszálak, melyek az egysejtűek esetében akár a mozgást, akár az érzékelést is segíthetik. Az emberben például az orrüregben és a légcsövekben található csillók hajtják kifelé a légutakban termelődő nyálkát és bekerült szennyeződéseket.
A metál csillók érintésre reagálnak és a megérintett fémszál körül próbálnak csoportosmiulni – de hogy ez mire jó, azt egyelőre a Keio Egyetem kutatói maguk sem tudják. Abban reménykednek, hogy a későbbiekben valamilyen gyakorlati haszna is lehet a hipnotikusan mocorgó szálaknak.
A magunk részéről egy kilométer magas robot építését javasoljuk – a légutakba már lenne mit építeni.
