Épp ellenkezőleg: a skizofrénia okait kutatva próbáltak ki egy elméletet digitális ideghálózaton. Eszerint a skizofrénia tünetei annak köszönhetőek, hogy a beteg képtelen figyelmen kívül hagyni a beérkező ingereket – szó szerint lassabban felejt, mint az átlagos ember és ez túlterheléshez vezet.
A kiépített rendszeren ezt úgy tesztelték, hogy az élő nyelv megértésére programozták be a gépet, amely a beérkező információt a szavak és mondatok közötti kapcsolatok alapján tárolta el.
Ahogy emelték a tanulás sebességét, a számítógép képtelen volt a megfelelő feldolgozásra és olyan nyelvi abnormalitásokat produkált, melyek a skizofréniára engedtek következtetni. A számítógép végül lázálomszerű téveszmékről hablatyolt – például egy terrorista támadásért tette magát felelőssé.
A skizofrénia vagy hasadásos elmezavar kóros állapot, a gondolatok, érzések és cselekedetek közötti összhang felbomlása. A szó a görög szkízis (»hasadás«) és phrén (»lélek«) szavakból származik. Az ennek nyomán elterjedt “tudathasadás” kifejezést tévesen használják a skizofréniára és disszociatív személyiségzavarra is, összekeverve a két fogalmat. A valóságban a skizofrénia nem azonos a többszörös személyiséggel.
Gyakori az asszociációk felbomlása, az önmagukban értelmes, de összefüggésükben értelmetlen szavak használata. Sokszor jelentkeznek vonatkoztatási és üldöztetési téveszmék, észlelési és koncentrációs zavarok, (elsősorban akusztikus) hallucinációk, bizarr motoros aktivitások. Az érzelmi eltompulás mögött belső nyugtalanság feszül, amely olykor dührohamok formájában tör a felszínre.
AJÁNLOTT LINKEK:
További részletek – angolul (Gizmodo)
Skizofrénia (Wikipédia)