Azok kedvéért, akik az utóbbi háromnegyed évet átaludták, ez az az okostelefon, ami játék kézi konzolként szeretne duplázni – ahogy a szlogen szól: The smartphone, with everything you need… and the one thing you want. Vagyis az okostelefon, mindennel amire szükséged van… és az egy dologgal, ami kell.
A szoftverrel minden bizonnyal nem lesz gond, hiszen már az Android Marketre is érkeznek a kifejezetten Xperia Playre tervezett játékok, úgyhogy játékkínálat és -lehetőség lesz bőven.
Az, hogy a képernyő alatt szunnyad egy 1Ghz-es Qualcomm MSM8255 Snapdragon processzor, amely egy Adreno 205 grafikai kártyával párosul, nem a legerősebb konfiguráció, azonban jelenleg a célnak megfelel, és lehetőséget biztosít arra, hogy viszonylag hamar egy sokkal erősebb telefonnal újrázzon a Sony Ericsson.
Ami a játékfanatikusok szempontjából sokkal izgalmasabb az a játékbillentyűzet, a képernyő milyensége és a telefon kialakítása.
Nos, a telefon valószínűleg a molettebb okostelefonok közé sorolható, azonban azt mindenképp meg kell jegyezni, hogy ha a csukott állapot kövérsége valakit nem ijeszt meg, akkor nyissa ki, mert nagyon kézre álló. A billentyűzet a körülményekhez képest ideális – nyilván nem egy valódi kontroller, azonban ezt (remélhetőleg) senki nem is várta el tőle. A legnagyobb hibája egyelőre azonban a képernyője: nem a felbontással, sokkal inkább a képernyő fényerősségével van gond. A maximum beállítás is annyira gyenge, hogy nemhogy közvetlen napfényben, de adott esetben egy árnyékosabb napon sem biztos, hogy látnánk, mit is próbálunk lelőni.
Összefoglalva tehát egyértelműen kötelező minden játékőrültnek, azonban – mint minden újítással – a szűkebb pénztárcák számára lehet, hogy inkább megéri megvárni a következő, javított kiadást. Így vagy olcsóbban jutnak hozzá ehhez a modellhez, vagy jobb ár-érték aránnyal tudnak vásárolni.
AJÁNLOTT LINKEK:
Részletes kritika – angolul (Engadget)
