Azt talán már mindenki megtanulta, hogy a hagyományos merevlemezek teljes törlésére megvannak a módszerek: a teljes formatáláshoz nullákkal kell felülírni az egészet, akár két-háromszor is, de a végén biztosak lehetünk abban, hogy nincs az a titkosszolgálati módszer, amivel bármi kibányászható lenne. Persze a végleges megsemmisítéshez elég fognunk egy jó erős mágnest.
Az SSD ezzel szemben egy másik faj, ráadásul most úgy tűnik, hogy tervezőik elfelejtették, mi is az a formatcé.
A probléma abban rejlik, hogy amikor a számítógép azt mondja az SSD-nek, hogy valamilyen adatot írjon fel, akkor az SSD kontrollere dönti el, hogy az az adatmennyiség hova megy; viszont a számítógép onnantól kezdve nincs tisztában a pontos helyzettel. Úgy kell ezt elképzelni, mint egy ruhatárat. Ha beadjuk a saját és barátaink kabátját, akkor mi csak azzal vagyunk tisztában, hogy a kabátok a ruhatárban vannak, de csak a ruhatárosok tudják pontosan, hogy a ruhatári jegyre írt szám az pontosan melyik pozíciót jelöli.
Vagyis amikor a számítógép biztonságosan törölne valamilyen adatot, csak azt a helyet törlni, ahol feltételezi, hogy az adat rejtőzik. A probléma még megoldásra vár, de addig is az a legegyszerűbb – ha az ember biztonságban akarja tudni adatait -, ha titkosítja meghajtóját.
AJÁNLOTT LINKEK:
Az SSD törlésére vonatkozó tanulmány PDF-ben – angolul (usenix.org)
SSD-ket nehéz törölni – angolul (CrunchGear)