Carl Frey és Michael Osborne, az Oxford Martin School kutatói 2013-ban jelentették meg nagy port felvert tanulmányukat, amely szerint a következő húsz évben az amerikai munkahelyek 47 százaléka kerülhet veszélybe a komputerizáció és az automatizálás miatt.
A szakértők úgy látják, közel az idő, amikor a Google, a Facebook és a hasonló IT-vállalatok által összehordott masszív, fogyasztói szokásainkkal kapcsolatos információkat tartalmazó adatbázisokból dolgozó algoritmusok vehetik át az értékesítők feladatát. Amikor sofőr nélküli, autonóm járművek fuvarozzák majd a termékeket és a közlekedőket a városokban és a városok között. Amikor a teljesen automatizált gyárak az olyan feltörekvő országok olcsó munkaerejét is kiválthatják majd, mint Kína vagy India.
Angela Merkel a Honda robotjával barátkozik (Fotó: Europress/AFP)
Frey és Osborne szerint fennáll a veszélye annak, hogy a technológiai fejlődés és a robotok megjelenése miatt világszerte tömegek vesztik majd el a munkájukat. És nem csak a kamionsofőrök, targoncakezelők vagy gyári munkások; tavaly tavasszal a Los Angeles Times egy „robotriporter” által írt hírben számolt be egy helyi földrengésről. A cikket az Egyesült Államok Geológiai Intézetének adatai alapján egy számítógépes algoritmus szerkesztette és publikálta az oldalon – alig három perccel azután, hogy az első rengéseket észlelték.
Növekvő egyenlőtlenségek
A jövőkutatók egy része szerint az automatizáció a társadalmi egyenlőtlenségeket is növelheti: azok a cégek és cégtulajdonosok, akik a robotokat dolgoztatják egyre gazdagabbak, a többiek pedig – köztük a ma még jólétben élő középosztály tagjai – egyre szegényebbek lesznek.
Félelmeiket az MIT Digitális Üzleti Központjának kutatásai is alátámasztani látszanak, amelyek szerint az USA-ban 2002 óta a növekvő GDP ellenére folyamatosan csökken az összes kifizetett bér aránya. Más szóval, miközben az amerikai gazdaság egyre nyereségesebb, az amerikai dolgozók egyre kevesebbet vihetnek haza ebből a nyereségből – a különbözet túlnyomó része pedig a vállalatok részvényeseinek és topmenedzsereinek bankszámláját gyarapítja.
„Ez a jelenség nem csak Amerikában, de még csak nem is kizárólag a világ gazdagabbik részén létezik. Ugyanez, a munkavállalók részesedésének visszaesése figyelhető meg világszerte szinte valamennyi olyan országban, ahonnan adatokat kapunk, köztük Kínában, Indiában és Mexikóban is” – fejtegette a Huffington Postnak nyilatkozva Anthony McAfee, az MIT központjának igazgatója. Márpedig az amerikai és nyugat-európai vállalatokkal ellentétben a kínaiakra nem jellemző, hogy az olcsóbb munkaerő reményében kiszervezzék a gyártásukat. „Valami más történik itt” – hangsúlyozta McAfee.
Véleményével Dr. Laura Tyson, a Kaliforniai Egyetem üzleti adminisztrációval és közgazdaságtannal foglalkozó professzora is egyetért. „Alapvetőn társadalmi problémáról van szó. Az USA-ban például folyamatosan nő azoknak a gyári munkásoknak a száma, akiket az egyre termelékenyebbé váló robotok miatt bocsátottak el” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ezeknek az embereknek a többsége kirúgása után kénytelen rosszul fizető munkákat elvállalni, hogy fenntarthassa magát.
Szép új világ?
Szerencsére, nem minden szakértő olyan borúlátó, mint McAfee vagy Tyson. John Tamny, a Forbes szakírója például úgy látja, hogy a robotok megjelenésével új, a jelenlegieknél jóval kellemesebb, érdekesebb, jövedelmezőbb és nagyobb hozzáadott értéket teremtő munkahelyek jöhetnek létre. „A történelem bebizonyította, hogy az innováció új munkalehetőségeket teremt. Gondoljunk csak az internetre. Húsz évvel ezelőtt még kevesen gondolták volna, hogy 2015-ben amerikaiak milliói fognak olyan munkát végezni, amely így vagy úgy, de közvetlenül kapcsolódik a világhálóhoz” – írta Tamny a lap online kiadásában megjelent cikkében.
Robotok dolgoznak a Tesla kaliforniai gyárában (Fotó: Europress/AFP)
Az újságíró szerint a gyártósorok mellett, a logisztikában, a szállítmányozásban vagy épp a kiskereskedelemben dolgozók bérén megspórolt pénzt beruházásokra, kutatásokra, újabb és újabb technológiák kifejlesztésére és oktatásra költhetjük majd. A fejlesztések, az innovatív technológiák és a folyamatosan változó fogyasztói igények olyan új munkahelyeket teremtenek majd, amelyek a jelenlegieknél jobb lehetőségeket biztosítanak a számunkra kreativitásunk és magasabb rendű gondolkodásunk kibontakoztatására.
Véleményével Osborne is egyetért. „Valójában úgy gondolom, hogy a társadalom egésze jól jár [a robotizációval] – jelentette ki. – Mert lehetővé teszi a számunkra, hogy olyan, az emberi kreativitásra és érzékenységre épülő feladatokkal foglalkozzunk a munkahelyünkön, amelyekre eddig legfeljebb csak a szabadidőnkben volt lehetőségünk.”
