A Home Office honlapján először az az üzenet jelent meg, hogy az oldal “a nagy adatforgalom” miatt nem hozzáférhető, később azonban a tárca teljesen elérhetetlenné vált a világhálón.
Ezzel egy időben a Twitter közösségi üzenőportálra két bejegyzés is felkerült; az egyik szerint a támadás a brit kormány “drákói megfigyelési tervei elleni” tiltakozás, a másik ugyanakkor az brit-amerikai kiadatási egyezménnyel indokolta a belügyminisztérium honlapjának megbénítását.
A brit belügyminisztérium nemrégiben közölte, hogy új törvénytervezetet kíván beterjeszteni a parlament elé a lakossági email-forgalom megfigyeléséről.
A brit sajtó nem hivatalos értesülései szerint a vezetékes és a mobiltelefon-szolgáltatóknak, valamint az internetszolgáltató cégeknek a konzervatív-liberális brit kormánykoalíció előírná a részletes lakossági távközlési és internetezési adatok tárolását is egy évig, és ezeket az adatokat kérés esetén át kellene adni a biztonsági szolgálatoknak.
Az így létrehozott adatbázisok nem rögzítenék a telefonhívások, a mobiltelefonos szöveges üzenetek és az emailek tartalmát, de tárolnák a hívó és a hívott, illetve a küldő és a címzett telefonszámát vagy email-címét.
Mindez részét képezné a kormány által tervezett terrorellenes szigorítási intézkedéseknek, a terv azonban jogvédő szervezetek szerint az állampolgárok magánélete elleni kormányzati támadással ér fel.
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia között a 2001. szeptember 11-ei amerikai terrormerényletek után létrejött kiadatási egyezmény pedig több kampányszervezet szerint “féloldalas”, mivel az amerikai hatóságok bíróságok által elfogadható érdemi bizonyítékok beterjesztése nélkül is kérhetik gyanúba került brit állampolgárok kiadatását, miközben Nagy-Britannia nem kérheti ugyanilyen feltételekkel amerikai állampolgárok átadását.
Az utóbbi években több ilyen kiadatási ügy is komoly feltűnést és tiltakozásokat keltett Nagy-Britanniában, különösen annak nyomán, hogy az amerikai bűnüldöző szervek brit emberi jogi csoportok megítélése szerint egyre szélesebb értelmezést adnak a kétoldalú kiadatási egyezménynek, és nem csupán terrorista tevékenység, hanem gazdasági jellegű bűncselekmények, vagy éppen hackertámadások gyanújával is rendszeresen kérik brit állampolgárok kiadatását.
Az Anonymous nemzetközi hackercsoport már több, nagy feltűnést keltő akcióval hívta fel magára a figyelmet. Tagjai az elmúlt hetekben támadást intéztek például a Vatikán, az Interpol, a lengyel kormány, valamint több kínai önkormányzat honlapjainak szerverei ellen.
