Római lovaskatonák temethették egykor oda elpusztult állataikat, a helyszínen azonban egy ember maradványai is előkerültek.
régészet
A padló alatt rejtőzött a hosszú járat.
A leletek több mint 2000 évesek, némelyik kelta harcosoké lehetett.
A szakemberek egy, a Palota bővítése miatt lebontott lakóház mélypincéjét tárják épp fel.
Az ókori leleteket évszázadokkal ezelőtt áshatta el valaki.
Újabb gyenyiszovai ember csontját találták meg, ez az eddigi legteljesebb kövület, amelyet a fajhoz kötöttek.
Az építkezés kezdete előtt lehetőséget kaptak az ásatásokra a régészek, amelynek meg is lett az eredménye.
Az egykori csoport évezredeken át élt elszigeteltségben a Szahara északi részén.
A szakértők szerint a közel hiánytalan, több mint 6000 éves vadászfelszerelés kivételesen ritka leletegyüttesnek számít.
Csontjain több gyógyult sérülés nyomait is azonosították, amelyek arra mutatnak, hogy csaták aktív résztvevője volt.
Az eltemetett emberek egy véres csata áldozatai lehettek.
A leletek bizonyítják, hogy a birodalom határain kívül is léteztek nagy kiterjedésű római települések.
A szakértők szerint még több alagút várhat felfedezésre a településen.
Olyan kőeszközökre bukkantak Kínában, amilyenek korábban csak Európából kerültek elő.
A szakértők szenzációs felfedezésként értékelik.
Azt hitte, egy szép kavicsot talált a földön, pedig ennél sokkal értékesebb tárgyról volt szó.
A helyszínen egykor egy Görög városállam állhatott.
A régészek szerint csoda, hogy fennmaradtak ezek a leletek.
Egy mintegy 80 centiméteres kard és egy lándzsa is előkerült.
A vaskorra datálható leletegyüttes nemcsak Nagy-Britanniában, hanem egész Európában kivételes lehet.
A több mint 1000 éves tárgy egy porosz harcosé lehetett.
Liternum ókori városának nekropolisza számos különleges leletet rejtett.
Az előkelő katonatiszt III. Ramszesz idején szolgált.
Az egyik lelet korának legnagyobb hatalmú személyéhez tartozhatott.
