Józsa Fruzsina szívesen osztja meg a népi építészettel kapcsolatos gyakorlati tudását azokkal, akik minél kisebb ökológiai lábnyomot szeretnének hagyni maguk után. Ebben ugyanis igazi profinak számít.
nomád
Attila, Árpád vagy Dzsingisz kán talán nem véletlenül nyugszik ismeretlen helyen: a sírok megbolygatása hitük szerint komoly következményekkel járhatott az elhunytak és az élők számára is.
A 4 500 éves csontváznak nincs párja Európában.
Szerinte Magyarországon se betegedtek volna meg a gyerekek, ha be lettek volna oltva.
Most végre a nyenyecek és a hantik is megtapasztalták a civilizáció áldásos hatásait.
Az ősi hagyományok részét képező, színes ruhákban vívott bökhnél férfiasabb sportot nehéz elképzelni.
A több, mint tízezer éve létező törzs most a kihalás szélén áll, egykori szokásaik pedig már csak fotókon léteznek.
Tudjuk, a cím most nagyon valamilyen rovásírásos ezo-turbómagyarológus kamuoldalt idéz, de tényleg ez a helyzet. Kazahsztánban találták a hatalmas kőépítményt.
Egy Németországban élő nepáli fotós kameráján át a civilizációnak még ellenálló utolsó törzsek egyikét mutatja be.
A fotós hosszú időt töltött a mongol nomádok közt, megörökítve mindennapjaikat.
Bár nem William Gibson egyik novellájában, nem Japánban, és nem kapszulahotelben járunk, kísérteties a hasonlóság.
