A muhi csatában megsemmisítő vereséget szenvedtek a magyarok, a tragikus ütközetben még a király öccse is elesett.
muhi csata
Az 1241-es muhi csata számunkra tragikus vereséggel végződött, de a mongolok is az egyik legkeményebb ütközetükként tartják számon. Sok volt a halottjuk, és egy ponton csaknem fel is adták.
A magyarok olyan keményen harcoltak a sorsdöntő csatában, hogy a tatárok inkább menekülőutat nyitottak nekik. A szekérvár alkalmazása IV. Béla részéről nemhogy hiba, hanem indokolt, előrelátó stratégia volt.
A valódi Muhi romjain ma egy autópálya-lehajtó terpeszkedik, a Sajó medre a középkorban nem ott volt, ahol most, és meg kellene találni egy 800 éves híd maradványait: nagy erőkkel keresik a tatárok ellen vívott, végzetes kimenetelű Sajó-menti csata pontos helyszínét.
A magyaroknak épp akkor „sikerült” elűzni az országból kiváló harcosok nagy tömegét, amikor a kor katonai szuperhatalma már Magyarország kapuinál állt 1241-ben.
Hiába írt számos segélykérő levelet a keresztény hatalmasságoknak IV. Béla király, Európa nem mozdult, miközben Magyarország élet-halál harcát vívta a mongolokkal. De ki és miért is segített volna? Erre keressük a választ.
Hiába kért a magyar király kétségbeesetten segítséget az országot pusztító tatár ellen. A szomszéd megzsarolta, a pápa és a császár meg sem hallotta szavát.
