Az utóbbi években lanyhult ugyan a vita a multinacionális vállalkozások magyarországi szerepéről, de lezártnak koránt sem lehet tekinteni. Abban szinte mindenki egyetért, hogy az általuk befektetett 18 milliárd dollárnyi működőtőke jelentősen hozzájárul a gazdaság rendszerváltás utáni fejlődéséhez, de sokan már évekkel ezelőtt felhívták a figyelmet a "multik" térnyerésének veszélyeire is. Egyrészt attól tartottak, hogy a nemzetközi társaságok kiv
Hetilap: Lapszámok
A nyitott magyar gazdaság egyik jellemző vonása, hogy a GDP megtermelésében jelentős a külföldi tulajdonú cégek aránya; elég csak arra gondolni, hogy a világ 100 legnagyobb multinacionális vállalkozásának legalább a fele jelen van nálunk is. A multik viszonya Magyarországhoz nem fejezhető ki a szeretem-nem szeretem ellentétpárral. Ha jók az eredmények, akkor jól érzik magukat, ha [...]
Bár a hazai távközlési társaságok értékelése egyelőre a koncessziós kötelezettségek alapján történik, nemsokára a piac dönti el, ki a sikeres és ki nem. A 2002-re időzített liberalizáció nemcsak az ár, de a minőség tekintetében is komoly változásokat hoz majd, amire nem árt idejében felkészülni. A Matáv mindenesetre már hozzáfogott belső minőségi követelményrendszerének átalakításához.
Egyelőre nincs megegyezés a hírközlési tárca és a vezetékes távközlési szolgáltatók között arról, hogy mekkora legyen jövőre az úgynevezett összekapcsolási díj. A hetek óta tartó polémia arról szól, miként lehet lejjebb szorítani az országos szolgáltató, a Matáv igényeit. A társaság ugyanis - a nemzetközi statisztikák szerint legalábbis - ma háromszor-négyszer annyit kér az összekapcsolásért, mint amennyit a fejlett nyugat-európai szolgáltatók.
Tegyük fel, hogy a tőzsde határidős márkapiacán tegnapelőttig csak egyetlen ügylet született. A kötésben 200 kontraktus márkának megfelelő határidős érték cserélt gazdát (egy kontraktus 10 ezer márkára szól), 1998. decemberi lejáratra. Az ügyletben meghatározott ár 130 forint márkánként. Mivel ez volt az egyetlen ügylet, ez lett a záróár is, amely a meghatározott ársávon belül maradt. [...]
Megnehezíti a tavalyi és az idei számok összevetését a Pick Szeged Rt.-n belüli konszolidációs kör megváltozása; a múlt évi kimutatás még tartalmazta a Éliker adatait, míg a Ringa és a Szegedi Paprika számai még nem voltak benne. A csoport 38,9 milliárd forintos árbevételt ért el, a 69 százalékos növekedés elsősorban az előbb említetteknek tudható be. [...]
Első ránézésre a Richter számai nem tűnnek elkeserítőnek. Az árbevétel szeptember végéig forintban számolva 13 százalékkal haladta meg a bázist (dollárban ugyan már közel 3 százalékos a csökkenés), az adózott eredmény pedig forintban gyakorlatilag megegyezik az egy évvel korábbival (igaz, dollárban 13 százalékkal kisebb annál). Ám a harmadik negyedéves adatokat önmagukban tekintve már sokkal rosszabb [...]
Árucsoport Export A FÁK-export Összesen A FÁK-ba aránya áruszerkezet (millió forint) (százalék) 5. Vegyi áru és hasonló termékek 305 823 50 606 16,5 19,6 Gyógyszer és gyógyszervegyészeti termék 70 384 35 706 50,7 13,8 6. Feldolgozott termékek 476 309 18 024 3,8 7,0 Papír, karton, papírpép és ezekből készült term. 48 320 8 017 16,6 [...]
A Pannonplast a harmadik negyedévre 13,2 milliárd forintos, a tavalyi értéket 28 százalékkal meghaladó árbevételt mutatott ki. A vállalat közvetlen oroszországi kivitele nem képvisel jelentős arányt, ám közvetve – a régióba exportáló vevők csökkenő megrendelésein keresztül – kisebb mértékben azért érintette a válság a társaság csomagolóanyagokat készítő leányvállalatait. Az export részaránya – egy év alatt [...]
Az orosz pénzügyi válság, illetve annak nálunk is érezhető következményei újra az árucserére irányították a figyelmet. Az Oroszországba és a FÁK más tagállamaiba irányuló magyar áruk szerkezetében a rendszerváltás óta jelentős változás ment végbe: az ipari export aránya alig haladja meg az összkivitel felét. A legfontosabb kérdés az, van-e a honi cégek számára perspektívája az orosz üzletnek.
Elsősorban az alacsony világpiaci gázárak és az enyhe időjárás okán a Prímagáz Rt. nem igazán okozott meglepetést harmadik negyedéves számaival: az árbevétel – a féléves gyorsjelentés adataihoz hasonlóan – továbbra is elmarad a bázistól. A bruttó fedezet azonban 20 százalékkal növekedett, köszönhetően az alacsony beszerzési árak nyomán jócskán csökkenő értékesítési önköltségnek. A működési költségek 21 [...]
A hat regionális áramszolgáltató közül egyedüliként a tőzsdén szereplő Démász számait csak a tavalyi egész éves számokkal lehet összehasonlítani, hiszen a múlt évben még nem vonatkozott rá a negyedéves gyorsjelentési kötelezettség (a vállalat papírjai április elsejétől forognak a parketten). Az áramszolgáltatók teljesítményét döntően befolyásolja a hatósági ármeghatározás – egyrészt az árbevételen, másrészt a költségek között [...]
Igen kedvező háromnegyedéves számokkal örvendeztette meg a győri székhelyű társaság a befektetőket, az időszak meglehetősen dinamikus növekedést hozott. A csoport konszolidációs körébében változatlanul szerepel az Ikarus Préstechnika Kft.-t és az Ikarus Mór Alkatrészgyártó Kft.-t is. A két vállalat ügyében többéves per zajlott az Ikarus és a Rába között (Figyelő, 1998/45. szám), s a vita a [...]
Első ránézésre továbbra is látványos eredménynövekedésről adott számot az OTP Bank a háromnegyedéves gyorsjelentésében, a mérlegfőösszeg bővülésének dinamikája pedig – évek óta először – az inflációt is meghaladta. A csoport 17,7 milliárd forintos konszolidált adózás utáni eredménye 26,6 százalékos bővülést jelez, míg önmagában a bank 15,6 milliárdos profitja 30,9 százalékosat. Az idei és a tavalyi [...]
Nem tört meg a Danubius első félévben mutatott lendülete a harmadik negyedévben sem. A társaság jelentősen javítani tudta gazdálkodásának eredményeit, nagyrészt hatékonyságának és a kiegyensúlyozott árbevétel-bővülésnek köszönhetően. A Danubius-csoport adózás előtti eredménye az első 9 hónapban ugyan mintegy 400 millió forinttal elmaradt a múlt év hasonló időszakában elérttől, ám ez nem mérvadó, hiszen az egy [...]
Árucsoport Export A szovjet export Összesen A Szovjetunióba aránya áruszerkezete (millió forint) (százalék) 1. Energiahordozók, villamos energia 12 248 418 3,4 0,3 2. Anyagok, félkésztermékek, alkatrészek 171 349 25 097 14,6 18,0 Nyers- és alapanyagok 40 418 2 536 6,3 1,8 Félkész termékek 97 923 11 695 11,9 8,4 Vegyipari félkésztermék 42 523 5 178 [...]
A féléveshez képest jócskán lassuló eredménynövekedésről számoltak be a tőzsdei társaságok. A Matávot és a Molt figyelmen kívül hagyva, az általunk elemzett többi 15 cég csak 8 százalékos javulást ért el. A BUX jó 20 százalékkal alacsonyabban áll mostanság, mint a féléves gyorsjelentések közzétételének idején, miközben a Matáv nélkül számolt átlagos P/E (árfolyam/egy részvényre jutó eredmény) valamivel meghaladja a 9-es értéket, szemben a 3 hónap
Még az elemzői becslések felső értékeit is túlszárnyalva, 38,8 milliárd forintos nettó eredményről számolt be mostani gyorsjelentésében a Mol Rt. – ez 80 százalékkal haladja meg a bázisadatot, és kerek 8 milliárd forinttal az 1997 egészében elért nyereséget. A számok még akkor is imponálóak, ha figyelembe vesszük, hogy a Pannon GSM-ben lévő kisebbségi részesedés értékesítése [...]
Komoly meglepetést senkinek nem okozhattak a TVK harmadik negyedéves számai: a társaság 11,5 milliárd forintos eredménye ugyan 8 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól, viszont a rendkívüli tételeket nem számítva, a tavalyinál valamivel magasabb nominális profitot kapunk. A múlt évi számokat ugyanis a privatizációs ellenértékhányad után járó 842 millió forintos késedelmi kamat dobta meg, a [...]
Bőven megfelelve a várakozásoknak, a legtöbb elemző által vártnál kissé jobb eredményekről számolt be a BorsodChem (BC): a 7,7 milliárd forintos adózott eredmény 30 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Az ázsiai válság negatív hatásai jól láthatóan nem érintették érzékenyen a társaságot, hiszen a vegyipari világpiaci árak alakulása kifejezetten kedvező volt a BC számára. [...]
Az áramszolgáltatók idei eredményeit az elemzők a cégek saját becsléseinél lényegesen pozitívabban ítélik meg. Várkonyi Gergely, az ING Barings elemzője a 6 áramszolgáltató közül a Démászt, a Dédászt és a Titászt ajánlja vételre. Az első cégnél a likviditási prémiumot, a többinél pedig a nagyobb átláthatóságot emeli ki az elemző. Mindháromnál pozitívum a lakossági fogyasztók magas [...]
Korábban a befektetők a bankszektor börzei súlyának megnövekedését is várták a tőzsdekényszertől, ám ez mind kevésbé valószínű. Az MKB igazgatósága szeptemberben döntött arról, hogy papírjainak tőzsdei bevezetését jövőre halasztja. Korábban az előírás hatálya alá estek a bank B és C sorozatú elsőbbségi papírjai, ám a tavaly októberben megtartott rendkívüli közgyűlésen a tulajdonosok ezeket törzsrészvényekké alakították [...]
Színt kell vallaniuk a tőzsdekényszer hatálya alá tartozó társaságoknak: vagy még az idén be kell adniuk bevezetési kérelmüket, vagy meg kell találniuk a "kibúvót". Ez utóbbi a cég zárttá alakítását, illetve a törvény hatálya alá eső részvénysorozat átcserélését jelentheti. Bár már eddig is akadt példa mindkettőre, a befektetők és a hazai tőkepiac szerencséjére úgy tűnik: a tőzsdén kívüli piac (OTC) leglikvidebb szereplői a börzeparkettet választ
JÓVÁTÉTELI SZÁLLÍTÁSOK. A Szovjetunióba irányuló ipari export története a II. világháború után a jóvátételi szállításokkal kezdődött, amelyek érdekében sor került a háború előtti ipar néhány elemének (műszeripar, textilipar) felélesztésére. A VAS ÉS ACÉL ORSZÁGA. A kommunista hatalomátvétel után, a világháborús fenyegetettség légkörében egy új, erőltetett iparosítási hullám kezdődött el. Ennek középpontjában a nehézipar fejlesztése állt. [...]
