élő hírfolyam

Villamosból ezt nem volt nehéz megugrani, az egész város tele van velük.

Konkrétan akkor, amikor Schmidt arról beszélt, hogy „át akarják alakítani a Terror Háza múzeumot” és „vitát akarnak kezdeményezni arról, a kommunizmusban ki volt a tettes és áldozat”.

Schmidt Mária kijelentette, hogy szükségünk van 1956 hőseire, akik az igazság győzelmének bizonyítékai.

Schmidt Mária ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy az évtizedes megaláztatások, a nemzeti öntudat sárba tiprása és az elnyomás vált annyira fojtogatóvá, hogy a nemzet 1956 októberében az ellenállást választotta.

Már ha az ember szeret protokollérkezéseket nézni.

Sikerült szétválasztani a Bem tér mellett a Fidesz-szimpatizánsok kemény magját és az ellentüntetőket.

Az egykori NATO-elnök, jelenleg norvég pénzügyminiszter is ünnepi beszédet tartott a parlamentben, Stoltenberg kifejezte, mindig kivételes számára, amikor Magyarországra látogathat, de a mostani alkalom különleges jelentőséggel bír.

Bóka kritikával illette a Parlamentben tartott rendezvényt, mondván, hogy „ők inkább az olasz és lengyel barátaikkal ünnepelnek".

Az Európai Tanács elnöke beszédében azt hangsúlyozta, hogy a hetven évvel ezelőtti forradalom megmutatta az egész világnak, ami nagyon alapvető a magyarokkal kapcsolatban: mélyen gyökerező vágyukat az önrendelkezés és a függetlenség iránt.

Rövid tapssal búcsúztatják.

Áder János bemutatta, hogy október 30-án megszűnt az egypártrendszer, Hruscsov pedig késznek mutatkozott a szovjet csapatok teljes kivonásáról tárgyalni.

Baka András után az Európai Bizottság elnöke foglalta el a pulpitustm, hogy megtartsa ünnepi beszédét a parlament díszülésén.

A fideszes szimpatizánsok csendben, figyelmesen hallgatják a volt köztársasági elnök beszédét, aki hosszasan értekezik az '56-os történelmi eseményekről.

Áder János felelevenítette az október 23-i eseményeket és a kommunista párt reakcióját.

Áder János hosszú percek óta beszél már, de a Zászlómenet utolsó etapja, a 400 méteres székely zászlót hordozók még mindig az alsórakparton haladnak a Margit híd felé, így ők csak a hangszórókból hallhatják a volt köztársasági elnököt.

Áder János felelevenítette az október 23-i eseményeket és a kommunista párt reakcióját.

Beszédében Áder János rámutatott az 1950-es évek gazdasági és társadalmi összeomlására, kiemelve az 1951-es jegyrendszert és azt, hogy 1952-ben 800 ezer paraszt maradt kenyér és vetőmag nélkül.

Ünnepi beszédében a parlamentben a köztársasági elnök úgy fogalmazott: a mai megemlékezés minden magyar közös ünnepe, éljen bárhol is a világban.

A Bem téren Áder János volt köztársasági elnök ünnepi beszédében felidézte, hogy 70 évvel ezelőtt a szegedi MEFESZ megalakulása és a budapesti egyetemisták lázas készülődése miként vezetett a Műegyetemtől a Bem térig vonuló százezres, majd a Parlamentnél már kétszázezres tömeg megmozdulásához.

A felolvasott levelében Hankó Balázs jogtalannak nevezte az eljárásokat és a bebörtönzéseket.

A fideszes megemlékezésen a színpadon Hankóné Hrágyel Zsuzsanna, aki azért érkezett, hogy felolvassa Hankó Balázs 2026.

Amelyen jelen van Baka András köztársasági elnök mellett Ursula von der Leyen, António Costa és Jens Stoltenberg is egyebek között.

Elvileg 13 órakor mondott volna beszédet Áder János volt köztársasági elnök, de a szervezők bevárják a zászlót vivő menetet, így még mindig nem kezdődött el a Bem téren a program.

„Ötvenhatos marcipánszívek Magyar Péter arcképével” – gúnyolódik a Zászlómenet egyik résztvevője, mikor a végével is elérünk a Lánchídhoz, ahol már erőteljesen áthallatszik a túloldal lazább hangulata; zene, éljenzés.