2014-ben indult a 6lépés nevű YouTube-csatorna, ahol egy baráti társaság hétvégi berúgás helyett (vagy közben) kamerával a kezében gyanútlan járókelőknek vagy épp fesztiválozóknak tett fel kérdéseket. Két évvel később Nagy Ádám külön projektbe kezdett, létrehozta a Fókuszcsoportot, ahol filmkritikák mellett közéleti kérdésekről és más, YouTube-on található tartalmakról beszélt a kamerába, a nézőszám pedig átlagosan az addigi néhány ezerről néhány tízezerre, nem ritkán több százezerre nőtt. 2021 decemberében, félig-meddig a 6lépéses csapatból Szabó Mártonnal (becenevén Csokival) együtt összeállt a Jólvanezígy stábja, amely már stabilan hozta a 100 ezres megtekintést a Twitchen streamelt, YouTube-ra pedig vágott verzióban felkerült reggeli adásukkal. A youtuberekkel budapesti irodájukban találkoztunk (azon a napon, mikor a Partizán több mint 20 ezer választópolgár nyílt levelével megpróbálta Kocsis Mátét rábírni, hogy egy interjú keretében válaszoljon a szuverenitásvédelmi törvényjavaslatot érintő kérdésekre).
***
Nem sűrű ez a nap? Reggel stream, most interjú, este pedig a Partizán adásában próbáltok majd 20 856 darab levelet eljuttatni Kocsis Mátéhoz.
Nagy Ádám: De. Általában nem így szokott kinézni, ez most tényleg extrém.
Ti mivel tudjátok rávenni a Fidesz frakcióvezetőjét, hogy eleget tegyen a meghívásnak?
Nagy Ádám: Nem gondolom, hogy itt erről lenne szó. Ha akarta volna, már a Partizánban ülhetne. Ez inkább egy performansz, de senki sem számít rá, hogy valaha eljön Kocsis Máté.
Szabó Márton Csoki: Leveleket fogunk csomagolni, és videókat nézünk róla. Azokon nevetgélünk majd ugyanúgy, mintha itt néznénk.
Akkor nem postásnak mentek?
Szabó Márton Csoki: Csak csomagolni.
Nagy Ádám: Végre megtanulom, hogyan kell levelet címezni. Mindig elcseszem.
Szeptemberben kiküldtetek egy sajtóközleményt, hogy elindul a Jólvanezígy YouTube-csatorna második évadja, amely „aktuális társadalmi, közéleti, tudományos és kulturális témákat tárgyal könyörtelen őszinteséggel.” Mi ez az egész, kikből áll a csapat? Ki a Teki, és miért Teki? Ki a Csoki, és miért Csoki?
Szabó Márton Csoki: Vannak titkok, amiket egyelőre nem fedhetünk fel.
Nagy Ádám: Teki, azaz Gódor Bálint nincs úgy a csapatban, ő hangmérnök és 3D-s látványtervezéssel foglalkozik. Régen is inkább a háttérből segített, ami nem olyan hálás szerep.
És Sün?
Szabó Márton Csoki: Isten tudja.
Nagy Ádám: iSÜN volt a csatornájának a neve, Pajor Bence régen aktív youtuber volt. Nem miattunk nem az már. Sün vágóként bedolgozott a Fókuszcsoportba még 2022 nyarán, és mielőtt elindult a Jólvanezígy, összeültünk hárman, hogy ezt innentől kezdve nyomjuk rendesen, minden hétköznap – ő lett a vágó, Csoki a főműsorvezető szerkesztő, én meg a másik.
Van főbb főműsorvezető szerkesztő?
Nagy Ádám: Csoki a főbb a Jólvenezígynél, én pedig a Fókuszcsoportnál. A céges dolgokat inkább én viszem, Csoki a kommunikációért felel, Andó Borka feladata a projekt menedzsment, MargaréTaLány, vagyis Martos Juli a grafikákat készíti, plusz vannak vágók, négy csatornára. De a legtöbb embernek nem ez a teljes állása, csak besegítenek.
Nektek mióta teljes?
Nagy Ádám: Nekem a Covid után lett az. Előtte én is vágó voltam, de a filmes közeg eléggé meghasalt, kevés munkát kaptam, és pont akkor robbant be a Fókuszcsoport, tudtam erre koncentrálni.
Szabó Márton Csoki: Én, miután eljöttem az Agrárminisztériumból. 2022. november 1-jén leléptem, lemondtam – vagy hogy mondják.
Nagy Ádám: Felmondtam.
Szabó Márton Csoki: Nem, az állami szférában, kormánytisztviselőként nincs felmondás, hanem valami más van.
Kirúgtak.
Szabó Márton Csoki: Nem, nem! Közös megegyezés volt. És én kezdeményeztem. De már ezelőtt is volt sok videó a 6lépés csatornán, a Fókuszcsoportban is részt vettem.
Van olyan terv, hogy a Fókuszcsoport egy idő után elhal?
Nagy Ádám: Nem, most jobban megy, mint valaha. Inkább az a koncepció, hogy a Jólvanezígy napi műsor, a Fókuszcsoport pedig a nagyobb lélegzetvételű videóké, amik tematikusabbak, jobban készülünk rájuk, nagyobb forgatást igényelnek – mint például a Közös Többszörös nevű adások.
Szabó Márton Csoki: Ez folyamatosan alakul. Már önjáró a Jólvanezígy, szóval marad kapacitás másra is. Most ment is pár videó, amik az eddigiektől eltérőek voltak – például az Andrew Tate-ről vagy a spiris áltudományokról szólók –, ezeket összeszedettebb munka előzte meg, a háttérben zajló szerkesztést többen végeztük el.
Ez mennyi időt vesz igénybe?
Szabó Márton Csoki: A nagyobbakon van, hogy egy hetet ülünk.
Nagy Ádám: De ne úgy képzeld el, hogy reggeltől estig mindenki. Párhuzamosan dolgozunk több videón, a szerkesztőknek is vannak nagyobb projektjeik, amiket hetek alatt szednek össze. Vagy itt vannak a Jólvanezígyben tárgyalt napi hírek, amiket a Discord szerverünkre küldünk be – ezek felkutatásában az egyik szerkesztőnk, Barna már évek óta külön élvezetet lel.
És már megvan a következő lépés, vagy most megelégedtetek ezzel valamennyire?
Nagy Ádám: Nem, nem, nincs olyan, hogy megelégedés. Elindítottunk egy tudományos ismeretterjesztő csatornát, a Világjegyet, az egyelőre béta fázisban van. Most ezt szeretnénk beindítani, de ha ez sínen, akkor már megvan, mi a következő projekt.
Mi lesz az?
Szabó Márton Csoki: Ádám?
Nagy Ádám: Ezt nem kívánjuk kommentálni.
Hogyan definiálnátok magatokat? Milyen fajta youtuberek vagytok?
Nagy Ádám: Nem tudom.
Szabó Márton Csoki: Ez egy reggeli szórakoztató műsor.
Nagy Ádám: A reggeli jól hangzik, de nyilván mindenki akkor nézi, amikor akarja.
Szabó Márton Csoki: Alapvetően szórakoztató műsor, de ha tudunk, és van rá érkezésünk, akkor valami értelmet is megpróbálunk beleszorítani, társadalmi kérdésekről beszélni, politikáról.
Nagy Ádám: Én azt élvezem, hogy sokféle műfaj van, rengeteg videó, különböző csatornákon. Ha egyiktől telítődne az ember, ott a másik, kreatívan is jobban stimulál. Külön brandeket szeretnénk, ha lesz egy új csatorna, amire valaki rátalál, aki, tételezzük fel, nem kedvel miket, viszont nem tudja, hogy mi csináljuk, akkor szívesen nézheti ezeket.
Szabó Márton Csoki: A Világjegy például olyan, mintha Dörner Csenge vagy a Zállatorvos videóit mi gyártanánk. Nem kell hozzákötni senkihez, nem is feltétlenül nekünk kell csinálni. Csak egy plusz dolog, ha valaki rühellne minket.
Miben méritek a sikert? Számokban?
Szabó Márton Csoki: 15 millió néző. Annál nem kell több. De a célok mindig változnak, nincs egy kitűzött fix.
A Forbesnak nyilatkoztátok, hogy médiabirodalommá válni volna jó.
Nagy Ádám: Szeretünk nagyzolni. Ez a piszkálódás és a polgárpukkasztás része. De nyilván szeretnénk fejlődni, vannak ötletek új csatornákra, és ahogy bővülünk, sokkal jobban el lehet osztani a feladatokat. Nem szeretek belehalni a munkába, de ez nem lustaság – mindent elindítunk kicsiben, aztán meglátjuk, megáll-e a saját lábán hosszú távon, és a meglévőkbe is próbálunk több munkát belefektetni.
Ugyanennek az interjúnak a megjelenésekor azt állítottátok a Forbesról, hogy korruptak, amin szerintetek megsértődtek.
Szabó Márton Csoki: Szerintünk? Arról volt szó, hogy írtak egy toplistát a legértékesebb influenszerekről, mi pedig ezzel nem értettünk egyet, és elkezdtünk utánaolvasni.
Azt mondtátok, voltak, akik fizettek azért, hogy felkerüljenek erre a listára, majd utólag hozzátettétek, ez irónia volt.
Szabó Márton Csoki: Elhangoztak ilyenek, igen, de ez egy poén volt. Elég szigorúan vették, mert ők nagyon büszkék erre. Elhiszem, hogy sok munkát beletettek, de a mai napig nem tiszta, milyen metódus mentén állították össze a cikket. Amivel nincs semmi gond, lehet szubjektív rangsort is készíteni, csak ők kifejezetten azt mondták, hogy ez nagyon objektív.
Nagy Ádám: Ezt sérelmeztük, miután olyan influenszerek kerültek rá fel, akik már régen túl vannak a topon, és a viszonylag szerény nézettség ellenére előkelő helyen álltak. Kicsit elavultak éreztem, talán öt éve még relevánsabb lett volna ez a lista.
Nekünk mit kell ahhoz tennünk, hogy holnap csúnyákat mondjatok a 24.hu-ról?
Szabó Márton Csoki: Írjátok meg az Origóra hivatkozva, hogy kitört a harmadik világháború.
Mindenkiről fogunk csúnyákat mondani, ahogy rólunk is lehet, ezen nem kell megsértődni.
Titeket mivel lehet megsérteni?
Szabó Márton Csoki: Ha valaki azt mondja, hogy kövér vagyok.
Nagy Ádám: Nehéz ennyi idő után igazán megsérteni, már mindent hallottam.
Például?
Nagy Ádám: Ami igaz, meg ami nem, azt is. Régen is kritizáltam embereket, most ugyanúgy beleállunk közéleti témákba, sokaknak szúrjuk a szemét. Nehéz elválasztani, hogy azért mondja, mert nem egyezik a véleményünk, és jogos észrevétele van, vagy csak el akar minket küldeni melegebb éghajlatra. Nem tudom, olvasol-e Facebook-kommenteket.
Rendszeresen.
Nagy Ádám: Hát az nem segít. Ott bárkiről van szó, elhordják mindennek. Eszembe jutott, hogy gyűjtök pár kommentet Gulyás Marciéknak, és meglepetésből elviszem nekik este a Partizánba, szembesíteni őket, hogy na, erre mondjatok valamit.
Szabó Márton Csoki: Én mindig izzadt tenyérrel kattintok rá az olyan videókra, ahol elmondják, miért vagyunk szarok – hátha végre megértjük, észrevesszük magunkat, és örökre elbújhatunk egy barlangba. Nyilván vannak jogos kritikák, mi sem csinálunk mindent jól, csak ezek a megsemmisítő kommentek sosem erről szóltak. Nem egyszerű nekünk sértő dolgokat írni, mert nem rejtegetünk semmit.
Nagy Ádám: Ha tisztában vagy a hibáiddal, azzal nehéz megbántani. Plusz mi már megedzettük egymást a baráti társaságban. Szeretünk szépeket mondani, sőt, egymás idegesítése a hobbink.
Nem féltek attól, hogy ami haverok közötti szurkálódásként még teljesen rendben van, az kifelé átlép egy határon?
Nagy Ádám: Van ilyen.
Szabó Márton Csoki: Szerintem ezt szerették meg. Ezt a feleslegesnek tűnő szókimondást és szurkálódást, amit művelünk.
Nagy Ádám: Ez a szép benne. A nézők nagy része érti, mikor viccelünk, de mindig lesz egy hangos kisebbség, aki azon mereng, ez vajon szexista volt-e vagy sem, hiába, hogy éppen a szexizmust parodizáljuk. Szerintem az iróniát nyugodtan lehet használni, és elég egyértelmű, ha így teszünk. Sokaknak nem, azt is értem.
Ki lehetne írni a képernyőre, hogy irónia, és azt sem értenék, és megsértődnének, hiszen te nem tiszteled a vidékit, a nőt, az akárkit.
Pottyondy Edinával is volt oda-vissza videónk, ott sem esett le mindenkinek a vicc. Én szeretem idegesíteni az embereket. Meg komolyan azon sértődnek meg, hogy az interneten valaki valamit ordibál? Nem értem. Ha általánosságban beszélsz valamiről, amit személyes sértésnek vesznek, akkor lehet, hogy nekik kellene inkább önvizsgálatot tartaniuk.
Szabó Márton Csoki: Bármelyik asztali beszélgetésnél ennél sokkal durvább dolgok is elhangzanak. Csak nem szokták meg, hogy ez egy videóban van, a világ szégyenére.
Nektek ehhez mi adja az önbizalmat?
Szabó Márton Csoki: Az, hogy nem gondolunk olyan borzalmas dolgokat, amiket ne vállalhatnánk fel. Nem kell filterezni magunkat, hogy fú, most valahogy fogjam le a karomat, hogy ne lengessem. Egyetlen egy poén volt az egy év alatt, amit nem mondtunk ki.
Nagy Ádám: Az is irónia lett volna.
Mi volt az a poén?
Szabó Márton Csoki: Nem tudom, valami rasszista tahóság, már nem emlékszem pontosan, csak arra, hogy egymásra néztünk, talán ezt mégse kéne. A hátterét is meg kellett volna magyarázni, annyit meg nem ért.
Nagy Ádám: Igen, ez nehéz. Mi értjük, mire gondolunk valójában, a baráti társaságban be van járatva, és tudni kell, mi az, ami pedig már a nézőkkel egy közös poén.
Szabó Márton Csoki: De nincs akkora különbség. Nem kell szűrnünk magunkat.
Ezek szerint a törvényi keretek adják az önbizalmat? Aki kart lengetne egy videóban, ő sem feltétlenül érzi úgy, hogy vállalhatatlan, csak nem teheti, hiszen akkor letiltják.
Szabó Márton Csoki: Nem. A társadalom nagy része pontosan tudja, hogy ez nincsen rendjén.
Nagy Ádám: Egy egészséges értékrend és világszemlélet az sokat segít.
Szabó Márton Csoki: Igen, de mindenkinek más az egészséges. Valakinek a karlendítés.
Nagy Ádám: Annál, ami a műsorban megy, természetesen eggyel árnyaltabb a véleményünk, de jó parodizálni, néha kifacsart szemszögből nézni valamit, vagy csak veszekedni.
Szabó Márton Csoki: Néha el kell mondani, hogy Ádám a rabszolgatartást állítaná vissza, én pedig a kommunizmust.
Nagy Ádám: Az érme két oldala.
A politikába szeretnétek jobban belevonódni, vagy ebben ennyi van? A Fókuszcsoporton futó Közös Többszörösbe elhívtátok Donáth Annát, Vona Gábort, Márki-Zay Pétert, Gyurcsány Ferencet – bár utóbbit valószínűleg hiába.
Szabó Márton Csoki: Igen, most úgy néz ki, mégsem jön el.
Nagy Ádám: Én nem szeretnék, engem a videózás érdekel. Csak néha úgy érezzük, luxus lenne kivonni magunkat, amikor ennyi emberhez tudunk szólni. Nem túl korrekt mindig eltolni a felelősséget, mondván, te csak szórakoztatsz. Miközben, ha tényleg kilépnénk a politikai térbe, az azért véresebb lenne ennél.
Mi kellene ahhoz, hogy ez megtörténjen?
Szabó Márton Csoki: Az LMP-től egy jó árajánlat. Érdemes lenne idővel valamit tenni, valamiféle társadalmi változást elősegíteni. A visszajelzések alapján sok nézőnk csak általunk foglalkozik a közélettel. Azzal, hogy mi beszélünk ilyenekről, lehet ezen a szekéren lökni egy kicsit. Szerintem nem ördögtől való dolog egy választáson való indulás sem, vagy akár meghackelni egyet – az lehetne egy médiatörténeti pillanat.
Ezen gondolkoztatok?
Nagy Ádám: Annyira, mint bárki, aki megiszik három sört.
Szabó Márton Csoki: Annyira, hogy megalapítottuk volna az UFO pártot – aztán kiderült, hogy a Mi Hazánk beelőzött vele.
Nagy Ádám: Egyelőre az üzenetünket jobban el tudjuk úgy juttatni, ha műsorokat készítünk. Nem érdekel annyira a politika, mint amennyire itthon ez rányomja a bélyegét mindenre, csak ugye ezt nehéz figyelmen kívül hagyni, mikor az eseményeket látva sérül az igazságérzet.
Szabó Márton Csoki: Szerintem aktívan próbálják elhitetni, hogy ez egy undorító dolog, és politikusnak az megy, akinek nagyon vastag a bőre. Szerintem az lenne a normális, ha emberek belépnének a politikai térbe, ott valamit megpróbálnának elvégezni, sikerül, ahogy sikerül, aztán kilépnének onnét. Ez egy ideális világ lenne. Ha már Kocsis Máté, bármilyen önéletrajzát feltúrod, nem találsz benne egy valódi, normális állást, kizárólag ezeket a politikai tisztségeket, és szerintem ez a rákfenéje az egésznek. Senkinek sem szabadna ilyen sokáig politikusnak lennie.
Nagy Ádám: Ha mi nem is lépünk be a politikai térbe, úgy látom, a politika most szeretné ezt kitágítani.
Szabó Márton Csoki: Bekerülünk magunktól, azt mondod?
Nagy Ádám: Igen, már most is beraknak. Valaki nem ért egyet a kormánnyal, ő már soros, libsi, gyurcsányista, minden. Nem tudják elképzelni, hogy önálló véleményed legyen.
Szabó Márton Csoki: Valakinél őszintén az a kérdés merül fel, hogy kinek ki a gazdája, mert tudja, hogy neki ki az.
Nektek van gazdátok?
Szabó Márton Csoki: A Feri, de a műsorunkba ő se jön el.
Nagy Ádám: Legalább eljönne…
Szabó Márton Csoki: Ez ebben a jó: mi saját magunk gazdái vagyunk, kivert kutyák, kint az esőben, a hidegben, senki nem görbíti meg nekünk a kapitalizmust, magunknak kell kovácsolni a szerencsénket.
Nagy Ádám: Ez is zavarja a kormányt. Próbálnak minden tőlük független sajtót ellehetetleníteni. Én úgy látom, hogy a következő években ez durvulni fog.
„Élvezzük ki a magyar média utolsó szabad éveit” – mondjátok a Jólvanezígy bemutatkozó videójában. Elképzelhetőnek tartjátok, hogy a YouTube-on is el tudják venni a teret, vagy ez védett hely?
Szabó Márton Csoki: Nem akartunk ötleteket adni a törvényjavaslatokhoz, de, úgy tűnik, sikerült. Mikor csináltuk a beharangozót, akkor ez egy hangzatos dolog volt, egy jó mondás.
Nagy Ádám: Látod a folyamatokat, és érzed, hogy nem a szabadabb média irányába tartunk. Ez a promó erre reflektált, mikor tanúja vagy például annak, ahogy a megafonosok próbálnak túlordibálni, pénzzel rád licitálni, plakáthelyekkel elárasztani, és lassan már nem is látsz mást.
Ha ellenetek indulna lejárató kampány, abbahagynátok?
Szabó Márton Csoki: Az nekünk csak használna, olaj lenne a tűzre.
Nagy Ádám: Aki kritikus, akár a kormánnyal, akár az ellenzékkel szemben, az megtalálja náluk az erre csatlakozó tartalmat, szóval mi profitálunk abból, hogy ennyire szörnyű a magyar politika. Ez frusztrál rengeteg embert, és úgy érzik, helyettük is megszólalunk.
Egy vicc a hazai közélet, rengeteg felháborító dolog történik, de legalább még elmondhatjuk a magunkét – ami itthon érdekes kettősség. Aztán ki tudja, meddig mondhatjuk. Ha elkezdik a maradék független médiát is ellehetetleníteni… Nem tudom. Mindig azt remélem, hogy az már nem férne bele.
Nekem az is furcsa, hogy ennyire kevesen foglalkoznak ezzel. Napi szinten lehetne őrjöngeni, a nyilvánosság 90 százaléka pedig úgy tesz, mintha mi sem történne. Pedig ez a kettő együtt is tud működni: szórakoztatni, miközben ezeket sem söpröd a szőnyeg alá.
Mennyire foglalkoztok a nézői visszajelzésekkel?
Szabó Márton Csoki: Csinálunk belőle egy külön csatornát. Felolvassuk a kommenteket, és nevetgélünk rajtuk.
Nagy Ádám: Nyilván figyelünk, ha valami visszatérő dolog, de egy idő után már nehéz. Ha néz 100 ezer ember, akkor mindig lesz, akinek A dolog nem tetszik, de B tetszene, másnál pedig épp fordítva. Ha túl sok a politika, az a baj, ha túl kevés, az a baj. Ezt nem lehet számon tartani, de azt gondolom, nem is nekik kell tudniuk, hanem nekünk, akik a videót gyártjuk: előrébb kell látnunk náluk. Egyelőre ez még bejött. Van egy vízióm, végigviszem, és általában az emberek nagy része ezért hálás.
Volt olyan vízió, ami megbukott?
Nagy Ádám: Nem.
Szabó Márton Csoki: A 6lépésnél belefutottunk olyan próbálkozásba, amit alig nézett valaki.
Nagy Ádám: Azt nem tekinteném bukásnak, ha valamit kevesen néznek. Persze, olyan többször volt, de azért azt már előtte is lehetett sejteni, hogy nem az lesz az a tartalom, amire majd millióan kattintanak. Én azt általában tudom előre, és ugyanúgy megcsinálom, mert szívügyem, még ha nem is lesz olyan népszerű. Szóval nincs az, hogy hú, ez a világ legnagyobb sikere lesz, aztán senki nem nézi.
Szabó Márton Csoki: Igen, de volt rá példa, hogy megcsináltuk, úgy éreztük, ez kurva jó, aztán nem nézte senki.
Nagy Ádám: Attól még lehetett kurva jó. Szóvaj ja, nagy pofára esés még nem volt, de majd nyilván lesz ilyen is, akkor korrigáljuk. De ez kell is. Ha ez a veszély nincs benne, az azt jelenti, hogy nem kockáztatsz. Szerintem az a jó, hogy bevállaljuk, tanulunk belőle, aztán megyünk tovább.
Mi volt a legnagyobb kockázatvállalás?
Szabó Márton Csoki: Az, mikor elmondtuk Ferinek, hogy Puzsér lenne a vitapartnere.
Nagy Ádám: A Jólvanezígy. Én egyedül csináltam ezt előtte, és akkor Csoki is felmondott, Bence is felmondott. Kiszámoltuk, mennyi embernek kellene néznie ahhoz, hogy mindenki megkapja a fizetését, ne haljunk éhen, és bíztunk benne, hogy ez meglesz. Néhány hónapig túléltünk volna, mert valamennyi tartalékot felhalmoztam addigra a cégben. Szerencsére nagyon szerették, és sokan már arra találtak rá, külön életet él, beépült a nézők mindennapjaiba.
A magánéleteteket próbáljátok valamennyire védeni, vagy mindent láthatnak a nézők?
Nagy Ádám: Nem nagyon van kint a magánéletünk.
Ez tudatos?
Szabó Márton Csoki: Inkább az a tudatos, ha kiteszed. Vannak youtuberek, akik abból csinálnak tartalmat, hogy leburkolják a fürdőszobát, kutyájuk születik vagy épp gyerekük, és azt élőben közvetítik. Ha valaki így él, nem kell csodálkozni, ha ezt felhozzák. Van egy arany középút, amit meg lehet találni, és ez nem egy vonal, hanem egy sáv, ahol van mozgástér.
Nagy Ádám: Mindenkinek van családja, nem elegáns azt előrángatni. Ha nekem gondom van egy propagandistával vagy celebbel, akkor nem a gyerekét vagy az anyját fogom elővenni, mert nekik semmi közük ehhez, és úgy gondolom, ennek oda-vissza kellene működnie.
