Görög Zita nemrég a Telexnek adott nagyinterjút, melyben mesélt egyebek között az édesapja alkoholbetegségéről, a modellkarrierjéről és arról is, miért marad csendes a karitatív tevékenységeit illetően. A modell a beszélgetés során elárulta, hogy bár az apja rendes, jó szándékú és jóindulatú ember, nincs betegségtudata, így egyszerűen nem tud kijönni az alkoholizmusból.
Nincs betegségtudata. Most már talán van az elmúlt tíz évben, de én körülbelül 25 éve harcolok azért, hogy ő gyógyult alkoholista tudjon lenni, elvonókra vittem el, álltam anyagilag a kezeléseket, és mégis mindig visszacsúszott. Azt gondolom, hogy egy olyan országban, ahol most élünk, nincs olyan nagy család, ahová ne jutna legalább egy olyan ember, aki az alkoholizmussal küzd. Kimondhatjuk, hogy egy iszonyatosan beteg társadalomban élünk, ahol még mindig az a legkönnyebb, ha nem mutatjuk ki a sérülékenységünket, hanem ezt megpróbáljuk elfojtani magunkban.
Mint mondta, több negatív impulzus is érte a modellkarrierje korábbi éveiben: állítja, hogy az első párizsi modellmunkája idején az ügynökségnél elvették az útlevelét és napokig bezárva tartották egy lakásban. Szürreális emlékként él benne, hogy egy Lionel Richie-hez hasonló férfi megjelent az említett stúdióapartmanban, ahol el voltak szállásolva a lányokkal, majd visszakérte az okmányát, és beletett körülbelül kétezer frankot, hogy jegyet vehessen magának a hazaútra.
Egy általa megbízhatónak tartott modellügynökséggel egyszer Dubajban is járt, egy szállodában viszont nagyon kellemetlen élményben volt része.
Megjelent egy szőke csaj, magyarul beszélt, pont úgy nézett ki, ahogy általában a pornófilmekben kinéznek ezek a lányok, és mondta, hogy kapjuk össze magunkat, mert visznek vacsorázni
– idézte fel az esetet Görög, aki bár először nem akart elmenni az eseményre, végül beadta a derekát, mert nem akart konfliktust.
Egy hatalmas nagy kertbe vittek minket, ahol kábé vizet köpő delfinek voltak aranyból, undorító volt az egész, és ami a legdöbbenetesebb volt, hogy a Valami Amerika egy akkora óriáskivetítőn ment, mint ez a stúdió. Tehát akkor hány magyar lány lehetett ott? Én akkor ott kaptam egy pánikrohamot, elkezdtem sírni-üvölteni, hogy engem vigyenek ki, mert közben megpillantottam a naplementében bikiniben mászkáló lányokat, akik tojásokat vittek vissza a homokból, és hogy ha nem törték össze, akkor kaptak pénzt a bugyijukba.
A beszélgetés során arról is beszélt, mennyire degradálónak tartja, amikor prostituáltak celebeskedni kezdenek, majd beülnek a reggeli műsorokba, ahol modellként aposztrofálják őket.
Azt gondolom, hogy a szépségversenyek sokkal közelebb vannak a prostitúcióhoz, mint a high fashion. De vannak olyan ügynökségek, akik azt mondják, hogy modelleket keresnek, ezt a bujtatott szörnyűséget viszont nem szeretem. Nekem a csendes prostikkal semmi bajom, akinek ez a választott életútja, és felrak egy hirdetést, vagy szájról-szájra terjed a híre, és ebből él meg. Azzal van bajom, amikor ezek a prostituáltak elkezdenek celebeskedni, beülnek a reggeli műsorba, és a nevük alá az van kiírva, hogy modell. Azzal engem degradál
– jelentette ki.
Ami a karitatív tevékenységeit illeti, Görög úgy fogalmaz, a jótékonykodás az intim szférájához tartozik, az önismereti útja része, közzétenni viszont nem szereti, ha segít valakinek, mert úgy véli, az öncélúnak hathatna.
A modell egyébként hamarosan az RTL új krimi-realityjében tűnik majd fel.
