Pataky Attila a Borsnak nyilatkozott arról, hogyan viszonyul az elmúlás és a halál témaköréhez.
Ahogy anyukámtól tanultam: kicsikém, minden nap le kell hajolni minden boldogságmorzsáért, mert nem tudhatod, hogy másnap reggel felébredsz-e
– fogalmazott az Edda frontembere.
Pataky a lapnak őszintén elmondta, ha másnap magához szólítaná őt a mindenható, hiányérzet nélkül indulna útnak.
A 70 éves születésnapomra megkaptam azt a csodát az égtől és a feleségemtől, hogy végképp megértettem: semmi és senki nem az enyém. Olyan kegyes a jó Isten, hogy mindig egy-egy napra kölcsön kapom még. Ezzel mindenki így van, csak nem tudják, vagy nem akarják tudatosítani magukban, nem merik elfogadni a tényt. Így, hogy elfogadtam, végképp könnyebb. Van hol laknom, gyönyörű a házam, gyönyörű a környék, csodaszép a párom és az életem, fantasztikus barátaim vannak. Ha holnap menni kellene, nagyon nyugodt lélekkel tenném különösen azért, mert tudom, hogy örökéletű fénylények vagyunk
– magyarázta.
Én a napfény ízét szeretem, a szerelmem csókját, egy pohár bor ízét, a fiaim mosolyát, az unokám csodálatos kék szemeit, azt, hogy Pataky Attila lehetek, az Edda énekese, főnöke, szövegírója, és ennek jövőre már 50 éve!
