„Ó, az ma van?”, vagy még rosszabb esetben: „Az tegnap volt?”, „Ne mondd, hogy volt koncertje és én nem tudtam róla?” – merül fel sokszor beszélgetésekben a koncertre járó közönség tagjai között. Ma sok szempontból nehezebb eligazodni a koncertkínálatban, mint az korábban volt, hiába van ott a Facebook például, néha csak úgy elmennek mellettünk a lehetőségek. Rengeteg szórakozóhely van, és még akkor is, ha bizonyos méretűekből hiány van, nehéz a tájékozódás.
Főleg abban az esetben, ha valaki több stílust és nem feltétlen csak a fősodorhoz tartozó előadókat hallgat. És nem elkötelezett egy-egy helyszín iránt, aminek a felhozatalát mindig figyelemmel kíséri.
Ma Budapesten, főleg a fesztiválszezonon kívül, könnyen előfordulhat, hogy egy péntek vagy szombat este egy zene iránt igazán érdeklődő személynek egyszerre lenne kedve egy hip-hop, egy alternatív rock, egy kísérleti előadó vagy éppen egy elektronikus fellépéshez is. Nehéz a döntés, de ez nem is mindig adott, mert nem feltétlen tud mindegyikről.
A mai magyar zeneipar kevésbé szól talán a nagy mainstream előadókról, mintha kevesebb is lenne, viszont egy nagyon nyüzsgő színtér van alattuk. Egy Budapest Arénát nem, de egy több százas, akár ezres helyszínt havi szinten is meg tudnának tölteni.
Másrészt ma már a műfajok határai sem olyan merevek, mint korábban. Nagy az átjárás, elég ha csak a hip-hop és a jazz közötti kollaborációkra gondolunk példaként. Nincs az, hogy ha punk vagy a rock rajongója, akkor két-három olyan helyszín létezik, ahol megtalálja a neki tetsző koncerteket, legyen szó akár már neki ismert előadókról, vagy akiket éppen ott ismer meg. Nem egy olyan budapesti helyszín van ma már, ahol szerdán még egy alternatív zenekar játszik, csütörtökön rapperek lépnek ugyanarra a színpadra, pénteken kísérletezőbb műfajok alkotói váltják egymást, míg szombaton egy retro bulit tartanak.
Az előzőekben leírtak miatt, mármint hogy műfajspecifikus helyek, hova tovább egyértelmű műfajok lennének, kezdő zenekarok is nehezebben találják meg a közönségüket. A kiemelkedésben egyre nagyobb szerepe van a különböző tehetségkutatóknak, zenekutató pályázatoknak, mert kapcsolatok híján nehéz eljutni a rajongókig, hogy aztán abból egy, már a közönségi médiával megtolt növekedést érhessenek el.
De nem csak a zenészek szempontból aggodalmas ez, a mai magyar fiatalságra sokkal jobban és gyorsabban hatnak a nyugati minták, talán jobbak ki is vannak éhezve az új hangokra. Hova menjen, hol keresse azokat az előadókat, akik érdekelnék? Egyrészt ugye nincsenek atombiztos helyszínek, hogy na, ott mindig neki tetsző zene lesz, másrészt egy (szinte kezdő) dj-t – elméleti szinten – ugyanúgy meg lehet találni egy Moszkva téri szórakozóhelyen, az Akva kisebb helyszínein, egy pesti belvárosi kocsmában, egy a körúton már kicsivel kijjebb eső koncerthelyszínen vagy egy teljesen külvárosi volt gyárépületben. Mivel a hallgatója még a létezéséről sem feltétlen tud, a befogadó és az előadó nehezen találja meg egymást.
A Facebook és a többi közösségi oldal sem segít sok esetben, mert annyi lehetőség van, annyi helyszínen, hogy azt már lehetetlen követni, az események szűrése pedig esélytelen. És akkor csak a zenéről volt szó, színházról, képzőművészetről, fesztiválokról nem.
Hogy mi lenne ebben a helyzetben a megoldás, arra nem egykönnyű válaszolni. Az biztos, hogy Budapesten azért jó pár olyan ember van, aki ha az egész zenei kultúrára nem is (lehetetlen is lenne), de annak egy, esetleg két szeletére rálát, és jó tanácsokkal tudnának szolgálni.
Ezért is kecsegtető kezdeményezés, amibe a Telekom kezd az Electronic Beats-el közösen az év elején. Telekom Spots néven egy programajánló oldalt indítanak el, ahol nem csak a programokat lehet majd megtekinteni felsorolásszerűen, nem csak felkerülni lehet rá, mint egy hagyományos programfüzetben, hanem saját maguk és általuk felkért kurátorok segítenek megtalálnia legizgalmasabb lehetőségeket.
Így alakítanak ki majd egyre biztosabb képet arról, mire és hol érdemes ellátogatni. A Telekom Spots oldalra felkerült programok itt érhetőek el.
