Erdei Zsolt járt a Mokka stúdiójában kedd délelőtt. A téma a kamaszkor volt, pontosabban a volt sportoló fia, aki ebben az életszakaszában jár. Erdei elmondta, az ő életéből kimaradt a lázadás, köszönhetően a sportnak, ezért is nehezen tudta megérteni a fia viselkedését, amely különösen problémás volt hosszú ideig. Mára normalizálódott a kapcsolatuk, a miérteket meg is magyarázta a bokszoló.
Nem volt olyan, hogy különösebb büntetéseket kapott volna. Viszont az is igaz, hogy kevés volt felé az elvárásom. Nagyjából mindent megcsináltam helyette. Mondván, á, gyerek, élje az ő kis világát, az a fontos, hogy boldog legyen – ezért nem is erőltettem semmit rá. Mostanában talán kezd kiegyensúlyozott lenni a kapcsolatunk, ez annak tudható be, hogy voltunk szakembernél is, meg kellett menteni a gyerekemet. Voltak nagyon komoly nehézségeink, ez tulajdonképpen családterápia volt. Megoldódott az ő nyelve, az enyém is, volt, hogy mindketten sírtunk. Ott szembesült egy-két olyan dologgal, amiről nem tudott.
A volt bokszoló úgy érzi, mivel nem támasztott különösebb nyomást a fiára sosem, így nem tudja elfogadni azt, hogy az ő neve, sportolói múltja nagy teher lett volna a gyereknek.
Hatalmas mellénye van, tudja, hogy van egy biztos háttere, tudja, hogy van egy apja, aki tűzbe menne érte. Akkora arca van, a következő pillanatban pedig elérzékenyül. Ez sokszor egy álarc, amit felvesz magára
– vélekedett.
