Megnőtt több kábítószer jelenléte is a Balaton vízében a 2017 és 2019 között rendezett Balaton Soundok után – erre jutott egy magyar kutatás, amit a Qubit szemlézett.
Nyolc magyar szerző, Maász Gábor, Molnár Éva, Mayer Mátyás, Kuzma Mónika, Takács Péter, Zrinyi Zita, Pirger Zsolt és Kiss Tibor 2021 januárjában jelentette meg a tudományos munkáját az Environmental Toxicology and Chemistry című szaklapban.
Az Illicit Drugs as a Potential Risk to the Aquatic Environment of a Large Freshwater Lake after a Major Music Festival, azaz „Illegális kábítószerek mint egy nagy édesvízi tó vízi ökoszisztémájára jelentett potenciális kockázat egy nagy zenei fesztivál után” című tanulmányban ugyan nem nevesítik a magyar fesztivált, de a szövegből kiderül, hogy a Balatonról van szó, a mintavételi helyekből, időpontokból és a látogatószámokból pedig ki lehet következtetni, hogy a Balaton Sound a fesztivál.
A kutatók 2017 és 2019 között vizsgálták a Balaton vizét Zamárdinál, a fesztivál területének három pontján. Méréseket végeztek a Balaton Sound előtt 3 hónappal, majd egy héttel a fesztivál kezdete előtt, később pedig a Sound végezte után egy nappal, egy hónappal majd 4 hónappal.
A vízmintákban 11 tiltott kábítószer nyomát mutatták ki: kokaint (és annak két metabolitját, a benzoilekgonint és az ekgonin-metilésztert), ketamint (és metabolitját, a norketamint), a tramadol nevű opioid fájdalomcsillapítót, az amfetamint, a metamfetamint, illetve az ecstasyhoz köthető vegyületeket (MDMA, MDA, MDAI). Szinte mindegyik kizárólag a fesztivál utáni napokon volt jelen a vízben, így összefüggés mutatható ki az esemény és a kábítószer-használat között.
A kutatási eredmények alapján a tramadol jelenléte volt állandó, de a mennyisége nem közelítette a kockázati határértéket, a fesztiválhoz köthető rekreációs szerek közül néhány azonban átlépte ezt a küszöböt. A 2019-ben megugró kokainkoncentráció az alacsony kockázati kategória eléréséhez volt elég, míg közepesen kockázatosnak ítélték a ketamin és az MDMA mennyiségét a vízben egy nappal a fesztivál után.
A 2017-es és 2019-es Balaton Soundról származó minták hasonló szennyezettségi profilt mutattak, amit a kutatók a két évben tapasztalt hasonló időjárási körülményekkel magyaráztak. A fesztiválok után mindkét évben megérkezett az északi szél, és csökkenthette a fürdőzők számát, valamint hozzájárulhatott a kábítószerek hígulásához és szétterjedéséhez. A kutatók szerint főként a vizelettel kerültek a tóba a szerek.
A kutatók azt írták, hogy „a fesztivál területén a tiltott kábítószerek környezeti terhelése várhatóan sokkal nagyobb, mint amit megfigyeltünk, mivel a szárazföldi forrásokat (pl. a rögzített és mobil WC-ket, bokrokat) nem vettük figyelembe a vizsgálatban”.
Bár az egy alacsony és két közepes kockázatú drogkoncentráció nem vészes, de azt a kutatók is hangsúlyozzák, hogy egyelőre kevés vizsgálat készült arról, hogy az ilyen koncentráció milyen hatással van az élővilágra.
A Qubit azonban felsorol néhányat, amelyek ugyanarra a következtetésre jutottak, mint a magyar kutatók, azaz, hogy a tavakban és folyóvizekben jelen lévő tiltott kábítószerek befolyásolhatják az ökológiai közösségek szerkezetét és funkcióját. A tanulmányban azt is írták, hogy a Balaton Soundok után a szerek többsége a vízben is „megőrizte farmakológiai hatását, ami potenciálisan káros hatással lehet az élővilágra”.
