A legfrissebb Story magazinban Erdei Zsolt is megszólalt, aki a nyár kapcsán beszélt gyerekeiről, hogy miként fog velük időt tölteni. Mint kiderült, kamaszfia, Viktor sokszor elég problémás, Erdei épp ezért várja, hogy a kamaszkor lecsengjen.
Lekopogom, mintha már-már csillapodna a kettőnk közötti balhé. Volt idő, hogy rendszeresen hívtak az iskolájából hol a viselkedése, hol a rossz jegyei miatt, és bár mindig megvédtem, otthon fejmosást kapott. Lehet, ennek gyümölcse kezd beérni, de inkább nem kiabálom el. Rendszeresen megyek érte, mert lekéste a vonatot vagy az utolsó buszt. 0–24 órás sofőr lettem, mármint az övé és a haverjaié. Múltkor is kérdi a fiam este tizenegykor, hogy mostam-e. Visszakérdeztem: »Lehoztad reg- gel a szennyesed?«, azt válaszolta, hogy nem, mire én: »Akkor így hogyan mostam volna?!«. Aztán meg erősködött, hogy azt akarja felvenni másnap, ami a szennyesben van, segítsek. Mondom, jó, berakom a gépbe, de ezúttal neki kell kiteregetnie, mert muszáj volt lefeküdnöm, egész nap rohangáltam, mint a mérgezett egér – amire csak húzta a száját. Ilyen ez a kamaszkor, a belemet kidolgozom azért, hogy meglegyen mindene, új cipője, zsebpénze, programozhasson és utazhasson nyáron. És mit kapok cserébe? Egy grimaszt.
Erdei felidézte, nemrég Németországban járt a fia, kifizette neki a vonatjegyet, a költőpénzt azonban a kamasznak kellett megszereznie. Emiatt nyári munkát is vállal majd a következő hónapokban: „Furcsa időszak ez, mert egyrészről tipikus kamasz, aki trehány, és akinek a szobája dugig van üres pizzás dobozokkal, másrészről már látom benne a férfit. Imádom, szeretem őt, és a másik kettőt, minden erőmmel igyekszem jó példa lenni a számukra. Nekem a családom a legfontosabb, mindent értük teszek!”
