2020-ban jelent meg Paris Hilton dokumentumfilmje, a This Is Paris, melyben a tőle megszokott, giccses és kicsit agysejt romboló reality helyett nagyon is komoly hangvételűre sikeredett, mivel elmeséli például, hogy milyen traumákon ment keresztül az élete során. Ezalatt főként arra az időszakra gondol, amit egy bentlakásos iskolában töltött, ahová szülei küldték annak érdekében, hogy kicsit próbálják ráncba szedni az akkor épp lázadó Hiltont. A filmben azt is elmondja, hogy az iskolában rendszeresen verbálisan és fizikálisan is bántalmazták őt és a többi tanulót, és amikor megpróbált elszökni onnan, elzárták egy szobába.
A filmben azt is megtudjuk, erről sosem mesélt szüleinek, akik csak akkor hallottak először a vele történtekről, amikor Hilton forgatta a dokuját. Kathy Hilton most Andy Cohennek mesélt arról, milyen érzés volt, amikor először megnézte a filmet.
Egymás kezét fogtuk a film első egy órájában. Éreztem Parisen, hogy megkönnyebbült és boldog, hogy végre én is megnéztem a filmet. Én depressziós lettem tőle. Sokan értik, hogy mi csak segíteni szerettünk volna akkor rajta, próbáltuk megmenteni. Milyen ironikus
– mondta.
